Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 176.

 176.

A magyar jogtest, minden jogunk alapja,

ahogy van mindenkinek anyja és apja,

a nép nemzete teremt közös teret

és eszmét, birtokolni földet és eget.

Olyan kiterjedt általánosság éltet,

egymásra következő sok nemzedéket,

melyben az egyes egyén személyiségét

használtatva jutalmazza közösségét.

Mert még így sem tudja mindazt visszaadni

értékben, mit szerencséje tőle kapni,

ezért feltétlenül szeretjük a hazát,

minden tagja kész érte áldozni magát.

Áldozza is hosszabb, rövidebb élete,

napsütéses nyara, borultabb tele,

családossággal fenntartva folyamatát,

ezerszeresen kamatoztatott javát.

Bűnösökké lettek azok a vezérek,

kikkel a hit magántulajdonná széledt:

közvélelem jogteste nem szent már nekik,

országunkat idegenek elé vetik.

És hogy mi a mi teendőnk mostanában,

megtaláljuk a magyar jogrend tanában:

ismeretlenséget ismerőssé tenni,

egymás lelkében otthonosságra lelni.