Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1777)

Van-e személyes érintettségünk történelmi

kutatásokban? – mármint azon túl, hogy nemzeti

szinten meghatározó a múlt értékelése,

nem mindegy, hogy hódító vagy hódoltatott voltunk.

Amellett, hogy valójában csak utóbbik vannak

mostan túlnyomó többségben, hiszen uralkodó

családok elenyésző arányt képviselnek a

lakosságban, mindenki dicső felmenőt akar.

Két vesztes világháborúval nyakunkban eme

mutatvány igen nehezen jön össze, viszont

a közelmúlton túl is volt élet, ott a mai jobb

eszközökkel sok érdekességet tárhatunk fel.

A török utáni és előtti idők tele

vannak akkori szinten nagy sikernek számító

eseményekkel, lehetne is hozzá kapcsolni

elődöket, ha biztosak lennénk a helyszínben.

Ez is megoldódik egyszer, hiszen műhold szeme

mindent lát, s a földben lévők onnan jól látszanak,

de előbb embertani, vértani s öröklődés

mentén juthatunk egyéni múlti adatokhoz.

Testi megjelenésünk elárulja például,

felépítésünk arányai, hogy északi vagy

déli környezetben léteztek sokáig, akik

nélkül nem lehetnénk, késő folytatásuk vagyunk.

Régen még a szakmák, foglalkozások szerint is

elkülönültek a nemzetiségek, nemcsak a

vagyonhelyzet és társadalmi szerepvállalás

alapján, nyelvük is más volt, nemcsak a külsejük.

Majd vándorlások voltak éghajlati, földrajzi

fejlemények miatt, avagy felhasználására,

különösen más földrészek benépesítése

izgalmas, hogy oda elődjük mikor érkezett.

Nekünk viszont többségében a Kárpát-medence

volt a mozgástér, dombjait és síkjait laktuk,

s olyan sokfélékké alakultunk, keveredtünk,

hogy mai változatosságunk igen kedvező.