Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1843)

A nagy történelmi alakok- s alakzatokkal

az a gond, hogy keveset tudunk róluk, és az is

csak utólagos bemutatás, beállítás és

értékelés eredménye, szükségszerűn téves.

Leginkább azok az apró mozzanatok fognak

hiányozni belőle, melyek akkori korban

lényeges összetevők voltak, nem kell sorolni,

ismerjük mai magunkat, mily feltételek közt élünk.

Hasonlók régen is voltak, mármint feltételi

jelleggel, de egészen mások, mint ma, gondoljunk

például az elektromos áram szerepére,

hol volt ettől még közép-, de újkor eleje is!

Vagy a központi fűtés, élelembeszerzés és

ruházkodás, mind-mind olyan életmódbeli, sőt

lelki, azaz jellembeli különbségeket és

nehézséget adott, amit nehezen képzelünk.

És nemcsak a köznépnek kellett gyalog járni vagy

lóháton, szekéren, csónakon ide-oda, a

kisebb-nagyobb távolságok legyőzésére, de

a királynak is, a hadseregeknek ugyanúgy.

Mi szempillantás alatt eljutunk Á-ból B-be

ő hozzájuk képest, de képtelenek vagyunk ezt

az égbekiáltó tényt figyelembe venni, ha

rájuk tekintünk, felháborít, ha szólnak érte.

De nagyon nem teszi szóvá a történész sereg,

inkább igyekszik kiszolgálni mai kereslet

hiányos képét kitöltve hamissággal, s olyat

kínál, mi kielégít visszatekintő vágyat.

A hazugság pedig a múltat illetően egyrészt úgy

alakul, hogy rendszerében már nem találsz hibát,

másrészt ez azért igen veszélyes, mert beszűkül

a történelmi tudatunk jelenbeliségre.

Ami szintén irányított, mostanában történt

események tálalása nemkülönben jól meg

van szerkesztve, tanulságossága kiszolgálja

gazdáinkat, akik hír s étel adagolói.

Ne csodálkozzunk, ha nem tetszik a Hunyadi-film,

szerencsére sokaknak, bár profi módra készült,

de érződik rajta az áporodott lehelet,

kényszeres divatmegfelelés izzadtságszaga.

De ne dühöngjünk, ilyen a mai világ, inkább

arra összpontosítsuk figyelmünket, hogy minek

kellene kimaradni az ábrázolásból, hogy

hiteles legyen, s mi kerüljön bele mindenképp.

Ilyen a helyszínek kérdése, mert túl nagyok a

távolságok akkori gyenge közlekedési

képességek között, amit a napok számával

pótolnak, de akkor meg az élelem lesz kevés.

Például hadsereg-ellátásra, előbb ki kell

számolni az akkori logisztikát, azután

lehet tervbe venni, mennyi lehetett a létszám,

s nem fog hadjárat mindig késő ősszel indulni.

Az is fontos, mit és meddig bírtak az akkori

emberek, étlen-szomjan, alvás nélkül nem lehet

harcolni, mily hadicselre volt képes a sereg,

milyen fortélyokkal szervezték a védekezést.

Mily szerepe volt ebben keresztény vallásunknak,

nehogy durvaság, hitetlenség, sőt perverzió

legyen tulajdonítva mai szemmel igen szentéletű

népnek és vezetőinek, állj meg, mai ámok! 

Ezek után kezdjük elképzelni, tisztelettel

teljes érdeklődéssel, lépésenként a múltat,

csak olyat hitelesnek tekintve, ami kiállja

a próbát emberséges tudományunk mérlegén.