Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1867)

A közismert és köztudott nem mindig azonos

a logikussal vagy tényszerűvel, még annyira sem

az igazsággal, amire a legegyszerűbb

bizonyíték, hogy helyét, idejét nem vitatjuk

a történelmi eseményeknek, – mert most nem a

a természeti jelenségekről van szó, sem nem a

velünk megesettekről, bár ez sem mindig tiszta,

miként volt, ki volt az „ismeretlen elkövető”.

Ami tehát előfordul, hogy nem derül ki, de

ilyet a történelemből is ismerünk, viszont

megbékülünk vele, de nem kutatjuk háttérből

mozgatók, irányítók kilétét sem, okosan.

Avagy nagyvonalúan, egyremegy, mert ezernyi

új kérdés támad, ha elkezdünk egyre komolyabban

válaszolni, mit s hogyan és kik tettek meg akkor

és ott, mert már tudjuk, az időrenddel sok baj van.

Az időszámítás maga késői találmány,

visszamenőlegesen érvényesítve, annak

megfelelően, akinek érdekében alkották,

hogy tőle induljon vagy hozzá fusson fel világ

alakulása, vagy keletkezése oly módon,

mi őt teszi meg mindenek uralkodójának,

akkor is, ha meseszerűséggé kell áttenni

a megvalósulást, oly bizarr látvány utólag.

A nagy uralkodók és családjaik pedig nagy

világkorszakokat igényelnek, különben nem

lennének nagyok, amiket átfogtak, vezettek,

ám akkoriban szintén volt több életterület.

Amit később, mint manapság, be kellett rendezni

szereplőkkel, csatákkal, győzelmekkel főként, mit

utólag végezve, képzeletből írtak tele,

ezért az ismétlődésektől már-már hemzsegve.

Vagy későbbi mintákat módosítottak adva

korábbi állapotoknak, de azért az majdnem

ugyanolyan maradt, tüzetes vizsgálattal

rájöhetünk, melyik volt igazi, s melyik hamis.

Úgy például, hogy időhöz színvonalat kötünk,

milyen eszközök és hatékonyság állt számukra

akkor rendelkezésre, nemcsak fegyverzet terén,

de a közlekedés, szállítás tekintetében.

Nagy meglepetésekben van része azoknak a

bátraknak, akik már elvégezték ennek a szép

és izgalmas, sőt hasznos munkának kezdeteit,

de elfogadásuk sajnos még várat magára.

Amint azonban kiderül egy ilyen turpisság,

hogy az eddig hitt esemény és nép akkor még ott

nem élhetett, mivel máshonnan tudjuk, lakatlan

volt, mondjuk időjárási okokból eredve,

felmerül az igény, megkeresni a valódi

helyet, ahol tanyáztak, ahonnan kiindulva

aztán valamikor mai helyükre jutottak,  

s akkor kérdés még, voltak-e ott őslakosok.

Akik korábban alkalmazkodtak ottani zord

viszonyokhoz, mint a később érkezők, és mi lett

a kapcsolatuk végeredménye, az-e, amit

ma látunk, vélünk, vagy egész másra kell gondolnunk.