Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1867)
- dombi52
- 7 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás

A közismert és köztudott nem mindig azonos
a logikussal vagy tényszerűvel, még annyira sem
az igazsággal, amire a legegyszerűbb
bizonyíték, hogy helyét, idejét nem vitatjuk
a történelmi eseményeknek, – mert most nem a
a természeti jelenségekről van szó, sem nem a
velünk megesettekről, bár ez sem mindig tiszta,
miként volt, ki volt az „ismeretlen elkövető”.
Ami tehát előfordul, hogy nem derül ki, de
ilyet a történelemből is ismerünk, viszont
megbékülünk vele, de nem kutatjuk háttérből
mozgatók, irányítók kilétét sem, okosan.
Avagy nagyvonalúan, egyremegy, mert ezernyi
új kérdés támad, ha elkezdünk egyre komolyabban
válaszolni, mit s hogyan és kik tettek meg akkor
és ott, mert már tudjuk, az időrenddel sok baj van.
Az időszámítás maga késői találmány,
visszamenőlegesen érvényesítve, annak
megfelelően, akinek érdekében alkották,
hogy tőle induljon vagy hozzá fusson fel világ
alakulása, vagy keletkezése oly módon,
mi őt teszi meg mindenek uralkodójának,
akkor is, ha meseszerűséggé kell áttenni
a megvalósulást, oly bizarr látvány utólag.
A nagy uralkodók és családjaik pedig nagy
világkorszakokat igényelnek, különben nem
lennének nagyok, amiket átfogtak, vezettek,
ám akkoriban szintén volt több életterület.
Amit később, mint manapság, be kellett rendezni
szereplőkkel, csatákkal, győzelmekkel főként, mit
utólag végezve, képzeletből írtak tele,
ezért az ismétlődésektől már-már hemzsegve.
Vagy későbbi mintákat módosítottak adva
korábbi állapotoknak, de azért az majdnem
ugyanolyan maradt, tüzetes vizsgálattal
rájöhetünk, melyik volt igazi, s melyik hamis.
Úgy például, hogy időhöz színvonalat kötünk,
milyen eszközök és hatékonyság állt számukra
akkor rendelkezésre, nemcsak fegyverzet terén,
de a közlekedés, szállítás tekintetében.
Nagy meglepetésekben van része azoknak a
bátraknak, akik már elvégezték ennek a szép
és izgalmas, sőt hasznos munkának kezdeteit,
de elfogadásuk sajnos még várat magára.
Amint azonban kiderül egy ilyen turpisság,
hogy az eddig hitt esemény és nép akkor még ott
nem élhetett, mivel máshonnan tudjuk, lakatlan
volt, mondjuk időjárási okokból eredve,
felmerül az igény, megkeresni a valódi
helyet, ahol tanyáztak, ahonnan kiindulva
aztán valamikor mai helyükre jutottak,
s akkor kérdés még, voltak-e ott őslakosok.
Akik korábban alkalmazkodtak ottani zord
viszonyokhoz, mint a később érkezők, és mi lett
a kapcsolatuk végeredménye, az-e, amit
ma látunk, vélünk, vagy egész másra kell gondolnunk.




















