Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 244.
- szilajcsiko
- 2021. szept. 19.
- 1 perc olvasás

244.
Hősnek mondani csak kivételesen nagy
tett elkövetőjét lehet, nem keverve
ide mondai, regei alakokat,
cselekvést eredmény felől elismerve.
Így kimaradnak csillagképi szereplők,
akikhez tanulságos történet fűződik,
évköri szerepük feladatot mutat:
jellemünk eredetének táját őrzik.
Kétfelé ágazott aztán szerepkörük,
félistenekként a mitológiában
tértek vissza, vagy vallásalapítóként
mintát, hitet adva lelkünk világának.
De aztán megváltozott közelibb világ,
leginkább háborúban kellett áldozat,
emberfeletti teljesítmény győzelem
felé, azt segítő eltérő fokozat.
S így jutunk el mindennapi hősökhöz:
csak kötelességet teljesítő anyák
és apák, munkában, sportban élenjárók,
mind-mind túlhaladják az átlag alanyát.
Még a köztudatban keveset ér átlag,
örüljön, hogy megvan életének bére,
pedig inkább az aprómunka értékes,
legalábbis ha igaz célunk a béke.