Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 321.

 321.

Alig értékelt a mai békés világ,

oly megszokott, észrevétlen jelenléte,

hogy magától értetődőnek tekintjük,

pedig régen meg kellett küzdeni érte.

Mikor gyilkos rablók járták a vidéket,

vagy fegyveres hadak pusztították végig,

elkerülhetetlenül garázdálkodtak,

áldozatok jaja szállt a magas égig.

Egyik hatalmi kör után jött a másik,

sokszor felváltva szipolyozták a népet,

ha pénz, termény nem volt, vitték az ember is,

felégetett falvak adták a tájképet.

Aztán a modern világ háborúiban

tömeges méretben aratott a halál,

fogalmunk nincs az akkori fájdalmakról,

manapság „a bomba futballkaput talál”.

Igen sok áldozat árán jött a béke,

de még ma sincs vége harci öldöklésnek,

a Föld sok pontja lángol, támad lázadás,

civilizáció áldásai késnek.

A békefenntartás legyen imánk tárgya,

veszélyes játék az atom-elrettentés,

barátkozni igen jó népek között is,

s építésünket ledöntheti földrengés.