Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 478.

478.

Értetlenség van-e nemzedékek között,

avagy szemrehányás másmilyenség miatt,

– megrendültség életút-különbség fölött –

kibékülhetnek-e apákkal a fiak?

Jó, hogyha oda-vissza tiszteljük egymást,

hiszen a megélt tapasztalat ajándék

utánunk jövőnek, ő pedig tud egy s mást

mai világból adni, ha van rá szándék

és kölcsönös nyitottság, mert mindenkinek

a maga ügye fontos alapvetően,

beleplántálná más lelkébe a hitet

kicsi s nagy, még vallásnál is meggyőzőbben.

Egyik: hogy mit kerülj el, mit ne tégy soha,

mert arra ő már korábban ráfaragott;

másik: hogy ugye, e vágy nem múlik soha,

mi úgy űzi-hajtja, hogy már élő-halott.

Idősebb korosztályok közt is jelentős

különbségek vannak, szinte történelmi

változásokat, korszakváltást jelentők:

nagy tömeg az évek számát megemeli,

mintha több idő telne, ha sokan élnek,

a ki- s belégzések számával gondolat-

gazdagság is növekszik, ezért nem félnek

az új nemzedékek elvállani sokat:

többet, mint elődeik ma mernének még,

s lebeszélni róla nem hagyják magukat,

és a megoldáshoz múlt-emlék nem elég,

ők majd találnak jövőbe vivő utat.