Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 638.

638.

Nem vártuk, hogy a technika megbabonáz,

de ellenkezőleg: kiemel belőle,

erős fénnyel bevilágít a fertőbe,

tudományokat szemléltetve koronáz.

Mert azt hittük, a babona nem örök,

hanem csak alacsony fejlődési fokon

burjánzik, hiszen tudatlansággal rokon,

felszámolják tudós szintre emelt körök.

Pedig okos emberek régen is voltak,

de nehéz volt érteni, mit képviselnek,

könnyebben érvényesültek hiedelmek,

csábító ígéretei boszorkányoknak.

És az élet rejtelmeit, buktatóit

versengve magyarázták, kiküszöbölték

reményt keltve, de gyakorlatilag megölték

varázslással az igaz út felhajtóit.

Avagy ketté hasítottak valóságot,

s annak jó vagy rossz oldalára úgy került

szolgálatába–élvezetébe merült,

hogy erény bűvölte meg, vagy haszon-számok.

S kitartani mindig nehéz a jó mellett,

mert annak eltompul hosszútávú képe,

de jól vágó észként győz pillanat éle,

s most késő megtenni, mit korábban kellett.

Megragadni a jelen feladatait

sosem látott csodás eszközökkel kézben,

de úgy, hogy minden helyére kerül észben,

s mindnek mindenki saját eljárást tanít.