top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 646.









646.

Immár hosszabb fényben fürdik a nappalunk,

kiszurkoltuk az egyre rövidebbeket,

megváltás és feltámadás összecsúszott,

Nap-újulás szabály aranyoz lelkeket.


A csillagászati tény földi pályája

milliárdszor milliárd életet tüzel,

rügyfakadáskor bújnak elő odúból

lényskála tagok, kiknek fény és hő üzen.


Oly vonzó ez a tájék, hogy visszatérnek

a költözőmadarak is, fogas kérdés,

mér’ költözködnek, mi változott úgy egykor,

hogy téli maradás halálos kísértés.


Az ember, ha kellett, széltében-hosszában

szeretett terjeszkedni egykoron, józan

gondolkodás érlelte, értette úton:

jelezte a határt, ahol télen hó van.


Mi régen ritka volt, mára állandósult,

hogy hidegből melegbe is megy az ember

élni, de inkább egzotikum a trópus,

pihenésre téli célpont déli tenger.


Munkateljesítmény északon túlszaladt

a csupán szükségesek biztosításán,

vonzó világgá lett mesterséges tere,

átkain szenvedünk, de nyerünk áldásán.


Ide csábítunk akarva-akaratlan

bennünk jövőjüket látó sokaságot,

s hogy máshol is teremjen jólét öröme,

ápoljunk egészségre több valóságot.


13 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page