Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 648.

648.

Védőszented névünnepén felköszöntlek,

tudod-e, hogy mit üzen a védőszented,

elgondolkoztál-e már naptári helyén,

mikor vagy szerencsésebb áldások terén?

Ha minden egyes embert megkeresztelnek,

amiatt napjai kegyelemben telnek,

csak időlegesen veszti tisztaságát,

felindult bánattal visszaszerzi kárát.

Mindnyájunk nevét átitatja jellemünk,

ez inkább kedvünkre van, sosem ellenünk:

nevünk tisztán kísérjen el életünkön,

törekszünk, ne essen folt becsületünkön.

Talán emiatt, talán más mulasztásból,

névünnep kikopott nyugati világból,

s mintha hangok üres sora lenne nevünk,

feledtek többletet, mit nevünkkel nyerünk.

Helyette égbolti felosztás alapján

Nap-állás szerinti jellemzés divatján

rágódnak tömegek elfogadva bután,

hogy kiosztott sorsuk megy csillagok után.

Keresztelteknek van aztán védangyaluk,

vigyázza lépteiket, őrzi az álmuk,

jó vele jóban lenni: nem kockáztatva

sokat, kevesebb balesetünk akadna.

Mi életünket eleve megszentelte,

létünket kívánó szüleink szerelme,

névadással hitet választottak nekünk,

amit betöltve saját hivatást nyerünk.