Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 739.

739.

Ki segít határozott célkitűzésben

manapság, amikor üzleti alapon

megy a tájékozódás, s megtévesztést kell

elkerülnünk, óvakodva, lépten-nyomon?

Vagy inkább lebeszélnek bennünket ilyen

döntésről azok, akik belelátnak a

világ működésébe, tapasztaltabbként

állítva, minden csak igazság látszata.

És jóféle védekezést ajánlanak

nekünk, hogy megvédjenek nagy csalódástól:

kövessük az általános irányokat

és tartózkodjunk a túlzott elvárástól.

Egész világrészek esnek áldozatul

mások bebetonozott törekvésének,

nem állhatsz ellen egyénként s csoportosan

sem gazdagság-érdek húzóerejének.

Amint apró fajok szinte kipusztulnak,

érzéseinknek is meg kell ritkulniuk,

fel kell nőni a nagy, átfogó tablókhoz,

örülni mindannak, ami nekünk kijut.

Nem tragédia magtalan rövid élet,

ha közben legszélesebbre tárul élmény,

csak a napi szembejövőre figyelve,

nem a te gondod, honnan ered, mi fénylény.

Pedig még mindig van igazi és hasznos

teljesítmény, ahová oda kell tenni

magad, egy életen át hittel, hűséggel

adva-kapva, mit nem lehet pénzért venni:

Sosem mennek ki divatból hagyományok,

hogy öregkorodra ne egyedül maradj,

gondoskodj családról, értelmes munkáról,

örök nemzeteddel megbékélve haladj.