top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 786.







786.

Többet mond-e a tükör a valóságnál?

Többet mondhat, már azzal, hogy megismétli,

mert olyan oldalára is rávilágíthat:

nélküle a létét saját maga kétli.


Még inkább, ha emlékképeket összead,

s körbejár fogalmilag lehetőséget,

hogy már olyan teljességet megragadjon,

ami felfoghatóvá teszi a létet.


Lemenve a legparányibb gépek felé,

bizonyossá lesz, hogy azon túl is vannak

összefüggő részek a semmi határán,

csakhogy ellentmondanak majd’ minden tannak.


Ugyanez szól a csillagok irányából,

ahol nem működik elemi finomság,

olyan erők fitogtatják hatalmukat,

hozzájuk képest a mennydörgés csak kontár.


S ki kell mondani, hogy olyan szigorú rend

uralkodik a világon, mely felülmúl

minden önamgától való elképzelést:

megrekeszti szellemünk, mely így belül dúl.


Belül dúl-fúl és kívülre kívánkozik,

végül ama rendbe belekapaszkodna,

minthogy a nemlétet tenné oly törvénnyé,

hogy saját elmúlását mindennek adja.


De oly szigorú a létrend felfogva is,

de még inkább felfoghatatlanságában,

hogy nem hagyja szerephez jutni a semmit,

bár fáj rá fogunk ész-vakságunk poklában.


Így kap főszerepet említett tükörünk,

mert a kettőzéssel magát kivonhatja

testi valóságból, de lebeg szellemi,

és a mindenségnek is az lesz alapja.


Csakhogy, az káprázat, hogy kívülre jutunk,

ha belsőnkben alkotottat tovább viszünk

minden határon túlra, mert benne marad,

ahol keletkezett, mást hiába hiszünk.

18 megtekintés

Hozzászólások


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page