Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 795.

795.

Mondogatjuk, mennyi minden másként alakulhatott volna,

ha jobban odafigyelnek az akkori idők emberei,

mintha a történelem is csak olyan kis dolgokon múlna,

mint egyes ember sorsa: nem mindegy, mikor, hol és kivel.

Ebből ki kell ábrándulnunk: mindig alapvető nagy mozgás

által támadt földrészeket átfogó nagy átalakulás,

és azért is, mert a kisebb léptékben be volt biztosítva

állandóság, kaszthatárát ne lépje át se élő, se holt.

Átértelmezhetővé tenni nem a múltat kell, hanem jelent:

itt kell megmutatkoznia, hogy beleszólunk sorsunkba, de

nem úgy, hogy mindent elhiszünk annak, ki többet ígér nekünk

dicsőségből, nem megmondva, hogyan lett volna lehetséges.

Eme zűrös ügyek csapdák, miket okos ellenfeleink

állítottak, ezért jobb lesz, ha hozzáértőkre hallgatunk,

hisz’ megismert igaz múltunk attól sokkal többet üzenhet,

mintha csak üres szólamok hamisan incselkednek velünk.

S a kettő összefügg: aki a történetírás urává

vált, fura érthetetlenné hamisított eseményeket,

miközben jelenig felhoz, régmúltból a mába íveltet,

fényez csoportérdemet, mi uralkodó hatalmi előny.