Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 814.

814.

Álmodozni nem a politikában kell,

az marad a józan mérlegelés tere,

hanem ki az élet forgatagában mer,

jobban reményli, s nem kérdezi, hogy nyer-e.

Nem szentként kell országok sorsát nézni,

ám hatalmas nagy tömege azzá teszi,

irányváltását nagyobb erő kíséri,

fájdalmas áldozatok kenyerét eszi.

Elvi téren kell az okos megfontolás,

néha szükséges szenvtelen mérlegelés,

váratlan hozadék, több nyereség: csodás,

de az egyenleghez csak szerencse, kevés.

Lehetne tanulni a történelemből,

ha azt nem győztesek írták volna ollyá,

s hogy a rossz folyamata egyszer megdől,

az csak úgy nem lesz, álhite tesz fogollyá.

De az aprólékos tájékozódásból

születhet valósítható határozás,

hozzá hívek serege kell választásból

állva mellénk, mögénk, de ez nem bábozás.

Hanem kitartó együttes igaz munka,

mely közben közcélban látjuk magunk hasznát,

számíthat ránk vezetés: adott szavunkra,

s vezetőként szemünk télben is tavaszt lát.