top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 934.







934.

Egy születésnapod volt, azóta az van

ünnepelve, s kik világra segítettek,

eleinte évente felköszöntöttek,

azóta szívükben örökös tavasz van.


Te sokáig nem tudtad, milyen a világ,

kezdetben csak kevés jutott el belőle

beléd s aztán hozzád, utóbb, felnőve

már nyakra-főre zúdul rád, ajtót kitár.


Fogd fel értelemmel, amit tested mutat,

hogy te több vagy annál, hogy csak jelen lettél,

volt múltad s lesz jövőd, ha eleget ettél,

s benned saját szellem tobzódik és mulat.


Azon, hogy nehezen jutsz arról dűlőre,

van külön tested, vagy be vagy tagolódva

a nagy egészbe, s így fogantatás óta

dús lélek folyik ereidben, nem lőre.


S ekkor már nincs megállás, kérdések jönnek,

s egyetlen nagyban összegződnek: mi célból? –

s jó választól lesz akaratod acélból,

s születnek majd fájdalom- s örömkönnyek.


Ez visz el legjobb úton a többiekhez,

mert ahogy hozzád szülők kellettek egykor,

hogy legyél cél s eszköz viszonylati vektor,

kis és nagy közösséget ébresztő vekker.


Ott kell tehát helytállnod, azon a síkon,

mezőn, elviekben is, és színes gyakorlatban,

hogy megtudd, a Föld mennyország s pokolkatlan,

s hogy sosem mondhatod: már tovább nem bírom.


Mert fordítva van, ő bír el mindig téged,

hol tenyerén hordoz, hol szakadékba ejt,

mi folytonosságot örök titokba rejt,

hogyha megszülettél, nem múlik fölséged.





16 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg