Dienes Jenő Attila: Kamu die Kameraden

Halló, halló! Gyerekek, szedjük már össze azt a kétszáz halálozási adatot valahonnan, haldoklik a statisztikánk. Itt vagyunk december derekán, és mindenki boltokban akciózik. Lépjünk oda a szennyvízadatoknak, a lélegeztetős hírt nyugodtan lehet ütősebbre hozni, jöhet az a puffadt múmiás fotó a csövekkel a torkán, ne spóroljunk a horrorral, mert nem tudunk 20-án zárni! Legalább 250- 300 halott kell papíron, járjuk körbe a megyei kórházakat vidéken, az öregotthonok is jók, mit jók, kiválóak! Kicsit pörgessük fel azt a nyomorult oltakozást, ránk rohad az egész szállítmány! A Pfizerből alig fogyott a héten, mindenki besárgult a zongorista miatt. (nagyon nagy csönd, egy-egy köhintéssel). A pestiekkel nem lesz gond, azokat fogja a megasztáros csaj, csak tartson ki a héten. Sajnos elég rosszbőrben van szegénykém, műtüdőn sem húzza már karácsonyig, ne legyen igazam. Freistadtban volt rúdtáncos, meg aztán a rossz nyelvek szerint…, persze hogy megkapta a harmadikat, de ez most köztünk marad. Minden fórumon elugatom, hogy Lacikám, bátrabban cenzúrázzatok, mert a végén még kimegy az utcára Baranya. Sokan ismerték Döndit, ráadásul az egész családja oltatlan, ez most nem hiányzott nekünk. A hétvégén temetik, ezek nagyon őrzik a hagyományaikat, még a siratóasszonyokat is beássák vele, mauzóleuma van a temetőben úszómedencével, nagy cirkuszt csapnak, két perc alatt mozgósítanak akkorát, mint ide Lacháza.

Utaljuk a megbízásisoknak, higgyétek el, hogy nem rajtam múlik, nem győzik a lányok a könyvelést, nekik is van magánéletük. Tudom, hogy várjátok már mindannyian a… szóval a számlára, de előbb dolgozzatok normálisan – a Fidelitas nyugdíjas klubok is túltesznek rajtatok munkamorálban. Ebben a hónapban ki kell nyomni a 24 raklap cuccot, mert januárban már az ötödök körre koncentrálunk. Ilyen gyenge kampány a második hullám óta nem volt. Nem beszélünk semmilyen szerződésről, sehol, senkinek, semmit. Itt, ami elhangzik, az köztünk marad, mert még a fülnek is, akarom mondani… szóval mindenütt pegazus. Nem akarom azt a k**** nagy bebukást, ami Galiéknál volt. Jól jegyezzétek meg, ez nem az Igazságügyi Minisztérium, itt keményen belemegyünk az ügyekbe, nem filléres bulik ezek, ha dől a bili, mindenki büdös lesz.

A médiánk jó, még éppen jó. A külföldi bejelentkezéseket öt előtt ne erőltessétek, a németek még utcán vannak, a hollandok már az utcán vannak. Legyenek karácsonyi fények, csend és nyugalom, nem azt mondom, hogy – ne csóváld a fejed, Lacikám, gyerekek, ezt nektek már minimum szinten tudni kell. Ha belefutunk egy ne adj Isten tömegbe, akkor feliratozunk, hangot kivesszük, alázenésítünk, de nem mutatunk transzparenseket, főleg elolvashatóan nem. Lehet vágni, montírozni, aládolgozni, statisztázni pölö, ezt konkrétan fentről kérték. Nem én találom ki, ez van, végül is csőcseléket, hőzöngőket akarok látni, füstöt, szirénát, akciót. Az sem érdekel, ha kocsmából kell hozatni a balhét, le kell járatni a radikálisokat, ebben nem tűrök puhánykodást. Nem továbbképzés ez most itt, de súgok, értitek…? Jucika nem akart bejelentkezni Bécsből normálisan, el kellett zavarnom. Ne lelkizzetek, vagy mehettek innen a mit tudom én hova, mondjuk a p****ba. Szóval ne lelkiismeretezzetek nekem, mert higgyétek el, tudom jól, hogy Lacikám, igen, nekem is van, még ha nem is látszik (taps, morajlás a háttérben). Most nem az objektivitás kell, a választások után majd az is visszajöhet, most egyelőre rendet kell tenni a bizonytalankodók között (erős taps, éljenzés, bekiabálás, kopogás a székek támláin). Békésben már anthrax ellen megy az oltás és felveszik a harmadikat is. Lépfene, ez nem gyerekjáték, ronda egy nyavalya, csupa kelés, kifolyik a könyököd a pörsenésen a nyirokcsomód, már itt van a mutánsa, komolyan kell venni. Már én sem gondolom, hogy minden kerek, de könyörgöm, ez a projekt pénz, szavazat, a jövőtök, a jövőnk. Áldott Ünnepeket kívánok és a többit tudjátok. Na, én be is fejezem, mert amint látjátok, közben államtitkár úr is megérkezett. Üdvözöllek, Bandikám, megkérlek tisztelettel, hogy tájékoztasd a kollektívát, amiről döntöttetek odafönt! Átadom a szót Iskarióti úrnak, az NSZFGM középső régiós főigazgató úrnak.

Szeretettel köszöntöm a kedves kollegákat, az itt megjelent szakértőket, az egyházak, az oktatási intézmények, a rendvédelmi szervek és a sajtó képviselőit. Napjaink aktuális kihívásai, mint amilyen a koronavírus világjárvány, különös fontosságú, kiemelt szerepet ruháznak ránk, felelősen gondolkodó politikusokra, hivatalnokokra, szakapparátusunk munkatársaira, ahogy ezt Attila, te is elmondtad előttem. E pillanatban olyan helyről érkeztem ide, hogy elnök úr meleg kézfogását tolmácsolhatom. Magunk között szólva, most kacsintok egyet, megsúgva, idén is kerül valami a karácsonyfánk, a karácsonyfátok alá, amiért hálás köszönettel tartozunk a vezetésnek, a kormánynak. A boldog, felhőtlen ünnepléshez biztonságra, védettségre van szükség, amelynek maximális elérésében számítunk, számítok az önzetlen együttműködésetekre. Sokfelől érnek minket támadások, hogy mi csak oltunk és nem oltakozunk, de mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz. A szűk hivatali állományunk az előző negyedév kimutatása szerint mintegy 130%-os átoltottságot prezentált a technikai munkatársakkal együttvéve, ami kiemelkedő adat országos összevetésben. Tisztában vagyunk a ránk nehezedő teher nagyságával, az elődeink által ránk hagyományozott kaotikus állapotokkal, itt megjegyezném, hogy a szekrényből még mindig hullanak ki csontvázak (nevetés, bekiáltások, taps az első sorokban), ha a gyalázat győzedelmeskedik és politikai ellenfeleink kerülnek hatalomra, újra elveszik a tizenharmadik nyugdíjat, megadóztatják a tömegközlekedési bérleteket, egekig csökkentik a nyugdíjak reálértékét, ismét spájzban lesz a munkanélküliség, erősödni fog a migrációs nyomás, idegen erők avatkoznak be titkosszolgálati erővel a szabad, demokratikus, szuverén választási rendszerünk működésébe. Ezt akarjuk? Nem. Na ugye!