FOGSÁG (Gavallér János verse)

FOGSÁG

nézni a tükörben

ficsúr foncsor mögé bújt

gyáva gyermek

akaratlan akarattal jövőbe révedt vágy-álmait;

könnycseppek gyűlnek örök-forrássá,

óceánok mögül jött kacagás,

mindenek mélyén forrás pezseg.

nézni, s nincs veled senki,

aki lát.

fürdőző önfeledt vágy

kergetőzik

– éjszaka ellenőriz,

sóhaj-struktúráim iránt,

oldalamat fúrja kíváncsisága.

nézni, s nincs veled senki,

aki lát.

honnan hová rohan az érzékelés?

2023.02.03.