Gyimóthy Gábor: A rizs tisztelete

A rizs tisztelete     

Szent a búza, szent a kenyér,

de nekem a rizs is szent.

Gondold meg, hogy termelése,

mily iszonyú kínt jelent!

Szemem előtt a munkásnő,

ki bokáig vízben áll,

mérges kígyó megmarhatja,

s a pióca rátalál.

Hátán esetleg gyermeke

– mert hová tenné szegény –,

s mindez tartós esőzésben,

vagy a tűző nap hevén...

Rendben van, ez nem minden rizs

keletkezési sora,

ámde ilyen is van, hidd el,

és ezt ne feledd soha!

Egyetlen egy rizsszemet se

hagyjál a tányérodon.

A beléölt fáradságtól

minden egyes szem: vagyon!

És akárcsak a búzánál,

hány ezer év telhetett,

míg a nyeszlett, kis fűmagból

élelmed keletkezett?!

Se edényben, se tányéron

ne hagyjál ott rizsszemet.

Becsüld, tiszteld és köszönd meg,

hogy életet ad neked!

Zollikerberg, 2024 XII. 28.