Homoródkarácsonyfalva harmadik rovásfelirata (Varga Géza rováselemzése)
A következő üzenet jelent meg a mai napon a közösségi média Vitézek a hazáért elnevezésű csoportjában: "Szenzáció! Tőkés Lóránt: Homoródkarácsonyfalvi rovásírásos külső(!) kő a toronyban. Lángi József restaurátor tárta fel néhány napja. Szülőfalumnak eggyel több a róvásán...🙂 Lehet fejtegetni." (1/a. ábra)
1/a. ábra. Az újonnan felfedezett homoródkarácsonyfalvi rovásfelirat
Tőkés Loránt céloz a falu előzőleg megismert rovásemlékeire, amelyek szintén ebben a templomban kerültek elő.
Az elsőként megismert homoródkarácsonyfalvai rovásemlék hasonlóképpen, egy ablak feletti áthidalásként, másodlagos beépítésképpen lett elhelyezve (1/b. ábra). A templom tornyának építésekor készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu a rajta olvasható évszám alapján 1496-ban. Ez adja meg az első és a harmadik rovásfelirat másodlagos felhasználásának (a feliratot hordozó régi kövek beépítésének) időpontját. A torony északi fala felső lőrésablakának bélletébe is ekkor falazhatták be, a fal belső oldalán az elsőként megismert rovásírásos követ. Ez a korábban feltárt homoródkarácsonyfalvi rovásfelirat, amelyet legkésőbb a XIV-XV. században véshettek a kőbe s amelynek máig nincs általánosan elfogadott olvasata.
1/b. ábra. A régebbről ismert homoródkarácsonyfalvi feliratról Friedrich Klára által Benkő Elek és Szőke István rajzának, valamint Veres Nándor fényképének felhasználásával készített kép, e feliratban is megtalálható a székely "l" (élő) jel archaikus változata, valamint a szintén régies, a honfoglalók által használt "zászlós s" rovásjel
Friedrich Klára számol be egy másodikként megismert rövid homoródkarácsonyfalvai rovásfeliratról a rovásforrai.hu oldalon.
Feltehetően ugyanebből a korból származik a most feltárt harmadik felirat is (1/a. ábra), amelynek néhány jele arra utal, hogy a legarchaikusabb székelyföldi templomfeliratok közé tartozik. A felirat a viszonylag hosszú volta miatt is érdemes a kiemelt figyelmünkre. Az elolvasásával kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy az Árpád kori berekböszörményi gyűrű és a X. századi szalacsi gyűrű szövegéhez hasonlóan szójelekkel, vagy betűző írással írták-e, esetleg vegyes rendszerrel (mint a székelyderzsi és a bodrog alsóbűi rovásszöveget)? A hieroglifáink (ősvallási kötődésű szójeleink) jegyzékét a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben.
Az "l" (élő) jel régies változata jelenik meg ebben az újabb szövegben is. A szarmaták használtak hasonlót a filipovkai szarvas jelei között, de megjelenik az egyik szilágysomlyói hun korongfibula szövegében is ez a jelforma).
Ez az új rovásfelirat ismét felveti a régi, megválaszolatlan kérdéseket. Az akadémikus "tudomány" azért tagadja le a képszerű szójeleink létét (Vásáry István a 2021-ben megjelent MTA rováskorpuszban), hogy a székely írás és a magyarság szarmata-hun eredetének bizonyítékairól a "szakma" és a nemzet ne értesülhessen, vagy minél később szerezzen tudomást?
(...)
A teljes tanulmány itt olvasható:
Kapcsolódó cikkeink
Szűcs Sándor világfa rajzait hitelesítik a rovológiai sajátosságaik (Varga Géza tanulmánya)
Bánffy Eszter a régészet nacionalista törekvéseiről (Varga Géza jegyzete)
Világfát ábrázoló angolszász ‒ hun ‒ székely mondatjel-párhuzamok (Varga Géza tanulmánya)
A Fischer-könyv kiadójának köszönete Maleczki Józsefnek érdemi bírálatáért
Az egyik szemem sír, a másik nevet – Maleczki József értékelése a „roppant fontos” Fischer-könyvről
Magyarok XI. Világkongresszusa: A Záró-konferencia műsora – Meghívó – Nyitány az „új, más világra”
Varga Domokos György: Fischernek annyi? Újabb adalék a szkíta‒hun‒magyar azonosság vitájához
Cser Ferenc és Darai Lajos: A szkíták nem magyarok, hanem a magyar a scita (tudás) népe
Nyitány az „új, más világra” – a Magyarok XI. Világkongresszusának Záró-nyilatkozata – Szkítákkal a Sötétség ellen
Comments