Naplóbölcsességeim – 70.
- Darai Lajos, Szilaj Csikó
- 2021. márc. 23.
- 1 perc olvasás
70.Testrészként ismerős a táj,
eszköz kényelmem kezében,
hogy elérjem kis céljaim,
otthonos megnyugvásképpen.
Rég felfutottam a hegyre,
most jó csupán felnézni rá,
szememmel végigsimogatom,
hová kívánság vége jár.
Ahogy a természet szokta,
kopik, rövidül képesség,
de a látvány nem változik,
sőt, már egyre többet mesél.
Csakhogy megkettőződötten
tárul elém: gondolatban
gyerekkor dombjain járok,
s mai sétám tombolatlan.
