VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Naplóbölcsességeim – 9.








9.


A világ létét állítani éppoly értelmetlen,

mint nemlétét, mert az értelem találja ki

mindkettőt, létezést, létmódokat helyezve

a létbe, azaz a világba, s így a kettő egy.


Hogy ezen világ létezik, azt kétségtelen

bizonyossá saját létezésünk teszi, még

pedig a testi mivoltunk állandó tudata,

és maga ez a testi környezet itt: ez az ez.


Ám ilyen állításokat lelkünkkel teszünk,

összhangban mindenki másnak lelkével,

ezért: lelkünk nélkül nem lenne a világ

sem? Honnan tehát a lélek? Ez a kérdés.


Van-e egyáltalán, vagy az csupán olyan,

olyan világállapot megnyilvánulás, ami

magyarázatára nem elegendő tudásunk?

Van-e magyarázata a lelki jelenségnek?


Ha nincs, akkor kell-e? Vagy a minden

visszafordul ez a mi létalakzatok alapját

adó létünkhöz mint világmindenséghez?

De attól még, hogy a világnak nem kell


magyarázat, magyarázatunk, az értelem,

tudás a lelki lényegünk marad, sőt benne

találjuk magunk értelmét szellemiségként

megalapozottnak. S ez már egy másik ez,


közelebb hozzánk, mint az ujjunk hegye,

amely testeket tapogat, mert lelki tényeket

lát, tapint ki, gondol el, korábban minden

tudatos érzékelésnél: észlelésünk vagyunk.


S míg hozzátesszük magunkat a világhoz,

eme kettősség két oldala vagyunk, s ha még,

vagy már nem vagyunk, e kettősség fennáll,

ha csak lehetőségként vagy emlékként is,


de valóságosan: azt, őt istennek mondjuk.



11 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu