top of page

Önellátó kistérségek hálózata – Magyar jövőképet kell felvázolni!  (Czobor Imre írása)





A Szilaj Csikón korábban megjelent írás bővített változata – lankadatlan időszerűsége kívánja az ismétlést. Előadásként elhangzott a Magyarok Országos Gyűlésén (2023) – a Szerk.


Világszerte többen megfogalmazták már, hogy embertelen jövőt terveznek nekünk. Hossó Andrea szerint a gazdaságot a kezében tartó kis csoport diktatúra bevezetésére készül. Szándékuk szerint a világ népének rabszolga sorba terelése főként az ENSZ, a WHO, a bevándoroltatás és a jegybanki digitális pénz útján történik. Érdekes, hogy épp a labancok tartanak nálunk előbbre az utóbbi kivédésében, mert törvénybe akarják iktatni a készpénz fizetéshez való jogot.

Ezt nekünk is, mennél előbb meg kell tennünk, hogy megmaradjon a lehetőség a helyi pénzek használatára.

Többen mondják, hazánk gazdasága rossz irányba halad. Versenyképességünk romlott. Csath Magdolna az IMD tanulmányát elemezve írja:


„Leszűrhető tehát az a következtetés, hogy az olcsósággal való versenyzéssel, a fizikai, gép, épület beruházásokkal már nem lehet érdemi versenyképesség javulást elérni.”


Hossó Andrea egyenesen azt mondja, a gyarmatokra jellemző gazdaságszerkezet alakult ki. Az iparszerkezetben változás szükséges.


Egyéb veszélyt is érzek! Andrásfalvy Bertalan írt egy tanulmányt, mely Magyarország földjének és népének jelene, múltja és jövője címmel a www.arpadviz.hu oldalon is olvasható. Megtekintésre mindenkinek ajánlom! Azt írja, voltak időszakok, amikor „…néhány, hatalommal rendelkező, a nemzettel minden méltányos szövetséget, szolidaritást felmondó törpe kisebbség kapzsisága, önzése érvényesült.” Gondoljunk csak Csák Máté, és a többi főurak cselekedeteinek következményeire! Ilyenek után mindig valamilyen nemzeti tragédia történt. De térjünk vissza a jelenbe! Emlékezzünk csak, decemberben a MOL meg akarta puccsolni a kormányt! És itt van a mezőgazdaság, ahol nagybirtok rendszer alakult ki, amely nem fog megfelelni a jövő kihívásainak. Mondom is, hogy miért.

Hortay Olivér kutató (Századvég) szerint az ukrán gabonaimport körüli vita az európai élelmiszerpiac fölötti hatalomátvételről szól. Jelzi, hogy Brüsszel lazítana a génmanipulált élelmiszerek szabályozásán.

Ez azt eredményezné, hogy Ukrajnából, a főként amerikai multik tulajdonában lévő földekről, feldolgozó üzemekből akadálytalanul özönlenének a termények, áruk Európába. A kontinens országai mezőgazdaságának tönkretétele mellett ez pedig súlyos népegészségügyi kérdéseket is felvet.

A hatalomátvételi szándék hírét megerősíti, hogy már szállítási szerződéseket kötnek Ukrajnával. A frissen aláírt osztrák-ukrán vasúti szerződés szerint magyarországi tranzit útvonalon szállítanák a mezőgazdasági terményeket, és a feldolgozott termékeket nyugatra. Tárgyalnak dunai szállításról is.

A magyar mezőgazdaság jövőjéről egy banki elemző azt írja, a gabonatermesztésben már 500 hektár a nyereségesség határ, mert az alapanyagot exportálják. Szerinte is saját feldolgozás és kereskedelem kellene. A Világgazdaságban megjelent elemzés szerint válságból válságba fogunk bukdácsolni.

 

Közbevetőleg megjegyzem: nemrég egy szabolcsi, a minap pedig egy erdélyi falu polgármesterének panaszát hallottam a rádióban. Azon búslakodtak, elvándorolnak a fiatalok. A mezőgazdaságban gazdálkodni nem érdemes, mert nem viszik el a terményeiket, más munkalehetőség pedig nincs.

Nocsak! Merültek fel bennem a kérdések: Hát nincs éhes száj a faluban? Vagy, ha megéheznek, jó pénzért megveszik a spanyol paradicsomot, marokkói paprikát, holland, dán sertéshúst, netán az ukrán búzából sütött kenyeret? A gazdálkodó pedig csak lesse, hogy valaki majd elviszi a terményét jó messzire?
A nyíregyházi kosár közösségnél utánaszámoltak, azzal, hogy a város lakói nem a város környékén termelt élelmiszerekkel vannak ellátva, Nyíregyházáról évente 70 milliárd Ft távozik – jórészt külföldre. 

Jómagam tavalyi árakon, egy ezer lelkes községre évi 480 millió Ft távozó összeget számoltam, tehát hasonlít az eredményünk. Gondolják el: ezer emberenként most már félmilliárd forintnál is több távozik! 

A pénzünkért pedig a multik a jövőben nagy valószínűséggel bogárfehérjével dúsított élelmiszert adnak nekünk!

A magyar nagybirtokosok is aggódnak a húspótlós, rovarfehérjés versenytársak végett. Érdekképviselőjük, az Agrárkamara ezt írta a Copa-Cogeca-nak, az európai agrárgazdálkodók szövetségének:


„Ahhoz, hogy a gazdálkodók és szövetkezetek kihasználhassák a növényi-fehérje alternatívák előállítása által kínált lehetőségeket, a létrehozott értéket és jövedelmet tisztességesen kell elosztani az értéklánc mentén.”


Növényi-fehérje alternatívák előállítása? Hogyan? Átállnának az ellenséghez? Ők is húspótlókat termelnének? Tücskökkel-bogarakkal akarnak etetni minket?

 

Pedig tudhatnák azt is, hogy ez tévút!

A magyar mezőgazdaság erőssége, hogy egészséges élelmiszert képes előállítani! Tudhatnák azt is, hogy a társadalom ellen erőszakot tenni szándékozó erők szabta keretek között  versenyezni felér az öngyilkossággal.
Bogár László tanár úr hangoztatja, hogy amivel rajtunk a hatalmat gyakorolják, kézbe kell venni: a kereskedelmet, a pénzügyet és az információt.

Az előbbiek ismeretében hozzáteszem, egészséges élelmiszerrel szükséges a lakosságot ellátni.

 

A kereskedelem  magyar kézbe vételével a kormányzat már több esetben próbálkozott, sikertelenül. A multik által meghatározott keretben ez nem is sikerülhet.

 

Az emberek is érzik, hogy a globalizáció tévúton, érdekeinkkel szemben halad. Ennek ellensúlyozásaként 

az önellátásra, a helyi gazdaság élénkítésére egyéni, és közösségi kísérletek is történtek. Ilyen pl. a Magyar Családellátó, Kosár közösségek, Fenntartható Visszafejlődés mozgalom.

Egyes falvakban, nagyrészt pályázati források igénybevételével a következő önkormányzati szervezésű megoldásokat látjuk:

Kertészetek, zöldségfeldolgozó kisüzemek, szociális szövetkezeti kisboltok.

Mindezek elszigetelt jelenségek maradtak, pedig összefogásukban, rendszerbe szervezésükben akkora lehetőségek vannak, hogy azáltal felvehető a verseny a globalizmussal szemben. Ez Lóránt Károlynak, a Nemzeti Fórum tanácsadójának, is véleménye. Más szemszögből tekintve, de ugyanígy a helyi gazdaság megerősítésének szükségességét hangsúlyozza Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója!

 

Az agrártárca most indított pályázatával támogatja a kistermelőket, ez dícsérendő.

Az viszont, hogy áruikat csak a helyi piacra igyekszik juttatni, elszomorító. Nem tanultak a korábbi elemzések adataiból, hogy a falusi, kisvárosi piacok elsorvadnak, megszűnnek.

100 millió Ft-okat pályázhatnak meg az önkormányzatok helyi piacok kialakítására, ez ebben a formában kidobott pénznek tekinthető, a multikkal nem tud versenyezni! Nem biztosított a folyamatos, napi vásárlás lehetősége.

Heti egyszeri vásárlási lehetőség nem tud versenyezni a napi vásárlási lehetőséggel! Tudunk mi ennél jobbat! Át kell keretezni a feltételrendszert. Olyan jövőképet kell felvázolni, amely mellé a nemzet határozottan odaállhat.

Új keretrendszert meghatározva, pár éve kezdtük szervezni egy kistérség falvainak együttműködését. Cél: minden helyi lakos ellátása minden helyi termelő, iparos, cég, szolgáltató bevonásával. Ez a helyi termékek, magyar termékek kereskedelmi, és ezt kiszolgáló logisztikai hálózatának létrehozásával történhet.

Hangsúlyozom: létre kell hozni a helyi kereskedelem hálózatát, és a helyi logisztika hálózatát!

A kistérségi hálózat fő ismérvei:


  • Internetes felületen, mobil applikációval bármely vásárló, bármely helyi vagy közeli termelőtől, iparostól, szolgáltatótól közvetlenül rendelhet árut, szolgáltatást. Ez ismerős a kosár közösségektől, akik hetente egy napon közvetítenek a termelők és a fogyasztók között. Itt a mi plusz szolgáltatásunk: Az áru házhoz szállítása helyi gyártású elektromos kisjárművel, naponta is történhet. Később elmondom ezt a helyi járműgyártást.

  • A helyi kisboltnál, ha van készleten, meg lehet vásárolni, vagy a boltban személyesen megrendelhető bármely helyi, vagy nem helyi gyártású áru, akár házhoz szállítással, akár bolti átvétellel, ha az nincs készleten. Pl. mosógép, porszívó nem szokott lenni a kisboltokban. Jellemzően az időseknek nagy segítség ez. Aki otthonról, vagy távolról interneten, vagy mobiltelefon applikációval rendel, annak a bolti átadást, vagy a házhoz szállítást a boltos intézi.

  • A legrövidebb a terméklánc, ha a helyi terményt helyben megesszük! Egy, vagy több falut kiszolgáló nagykonyha létesítésével, elsősorban helyi terményekből, főtt étel is kiszolgálható, vagy házhoz szállítható. (Iskola, óvoda, idősek ellátása is megoldható.)

  • Feldolgozó kisüzemek létesítésével feldolgozott élelmiszerrel is ellátható a lakosság.

  • Minden eszközt, amit csak lehet, helyi, vagy közeli iparosok állítanak elő. Természetesen a feldolgozó kisüzemeket is, erről később szólok.

A kistérségen belül a helyi mezőgazdasági és kisipari termelés, szolgáltatások a szervezésünkben leírt módon egymásnak teremtenek piacot, ez növeli a gazdaság külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. A saját kereskedelem biztosítja, hogy a jövedelmek „körön belül” maradnak. 

 

Szervezésünket az ipartestület is támogatta.

A falvak polgármesterei, a képviselő testületek felhatalmazásával, világnézetre való tekintet nélkül aláírták a szerződést, miszerint biztosítják a kisjárművek üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit.

Magyarul, minden járműre ráültettek volna egy embert, aki fuvaroz, és éjszaka pedig feltöltik az akkumulátort. 

Elindulni sajnos nem tudtunk, mert trombózisom, majd tüdőembóliám több hónapra megállított, a Covid őrület pedig átrendezte az önkormányzatok, és szövetkezetünk költségvetését, így saját forrásunk most nincs. Keressük a lehetőségeket.

Több önellátó kistérség hálózatba szerveződése, és hasonló szerveződések együttműködése növelheti a termék választékot, lényegében az „önellátás” mértékét. Megnyithatja az utat a külső piacra termelés, és a technikai fejlesztések irányába. A teljes folyamatokat felölelő gazdaságra, helyi termékekre alapozott, de almától zongoráig mindent folyamatosan forgalmazó kereskedelmi hálózat már ellentételezheti a multikat.

Mint tudjuk, hálózattal szemben csak egy másik hálózat tudja felvenni a versenyt a siker esélyével.

Hasonló kistérségi szerveződésekben gyárépítés nélkül, helyi iparosok együttműködésével készülhetnek a helyi nagykonyhák, a feldolgozóüzemek, sőt a szállítás, közlekedés elektromos kisjárművei is! 

 

A közgazdászok itt felszisszennek: Gazdaságos üzemméretben szabad feldolgozóüzemet építeni! Mekkora tehát a gazdaságos üzemméret? Olyan hatalmas, mint…(nem jut eszembe), ahol az évek óta kész üzem nem működik, és állam bácsinak milliárd forintja bánja? Vagy mint Csengelén, ahol a kóser vágóhíd nem működik?

Képzeljék el: Keléden, egy megyeszéli kis faluban a polgármester gondolt egy nagyot, a község földjén fóliasátras kertészkedésbe kezdtek. Mit gondolnak, hány lakosa volt a községnek? 82, és a kertészet működik!

Aztán a polgármester gondolt egy merészet, zöldségfeldolgozó üzemet építettek. Az is működik! Az értékesítésre egyedi megoldásokat találtak.

A község lélekszáma 82-ről 110-re szaporodott. Igen, szaporodott, mert nem csak odaköltözők vannak, hanem a helybéliek is bátran vállaltak gyereket!

Hazánkban melyik másik település tud saját erőből hasonló eredményt, a lakosság 35%-os növekedését felmutatni? Keléden gazdaságos tehát az üzemméret? Igen!

 

Helyi szállítás, közlekedés. Mi egy aprófalvas település szerkezetben szervezünk. Ehhez nagyrészt elektromos kisjárművek elegendőek. Elárulom, nem kell ahhoz gyárat építeni, hogy a kisjárművek elkészüljenek. A helyben gazdaságosabban előállítható alkatrészeket a kisiparosok elkészítik, az összeszerelés pedig a felhasználási hely környékén történik. Az IKEA bútort is így szereljük össze, nemdebár? Ezzel akár a legkisebb faluban is munkahely teremthető.


Megkérdeznék, hát a szakhatósági engedélyek? A KRESZ szerint kerékpárként üzemeltetve csak a kerekekhez, fékekhez kell minőségi tanúsítvány, a többi alkatrész előállítható.

 

Nagy jövő előtt állhat a közlekedés és logisztika közös fejlesztése, egy tanulmányban ezt írják:


A gépjárművek kiszorítása és az alternatív közlekedési módok támogatása nem holmi zöld mozgalom, hanem egyszerű közgazdaságtan.”


A leírt módszer kézbe tudja venni a kereskedelmet, és helyi pénz bevezetésével a pénzügyeket is!

Feltaláltuk a spanyolviaszt? Szó sincs róla! A Magyar Menedék Könyvesháznál most jelent meg egy könyv: Önellátás és túlélés címmel, szerzője Almási-Balogh Elemér. Alcíme: A párhuzamos társadalom kezdetei a Hangya Szövetkezetben.

Ismertetőjét idézem:


A „Hangya” Szövetkezetnek a két világháború közötti időszakban döbbenetesen nagy, 700 000-es termelői tagsága volt, a 100%-ban magyar összefogásnak rengeteg gyár és feldolgozó üzem került a tulajdonába, ahol tízezrek dolgoztak. Ez a patrióta gazdaságra épülő szövetkezeti rendszer megmentette az országot a totális összeomlástól. Az egykori „Hangya” szövetkezeti csodának nemcsak a példátlan összefogás állt a hátterében, hanem egy olyan személyiség, mint Almási-Balogh Elemér (1871–1938), aki lényegében haláláig, 40 éven keresztül vezetőként „kormányozta a „Hangya” egyre nagyobb flottáját a viharos tengeren, a kalózok és a kalmártőke sziklái között is.” Minden idők egyik legjelentősebb magyar közgazdászaként olyan szemlélettel irányította ezt a hazai erőteret, amely a szeretetre és az erkölcsre épült. Emlékezései semmit nem vesztettek aktualitásukból, a problémák és a nehézségek most is ugyanazok, sőt súlyosabbak, így még nagyobb jelentősége van elődeink tapasztalatainak... Jelen ismereteink fényében elemezzük, okulva belőle!

Hozzáteszem: A Hangya szövetkezetek alapították a Szerencsi Csokoládégyárat! A Hangya szövetkezetek egyetemet is alapítottak! Mai neve Corvinus Egyetem!

Mielőttünk olyan lehetőségeket látok, mint az elektromos kisjárművek fejlesztése, itt már haladást értünk el – vagy a mezőgazdasághoz sorközművelő robotok, növényeket egyedileg gondozó robotok kifejlesztése. Ehhez finommechanika, és működtető algoritmusok kidolgozása szükséges, ebben pedig a magyarok jók!


Cser Ferenc és Darai Lajos Kárpát-medencei eredetünket, történelmünket elemezve a magyarság fennmaradását csodának tartja.  


„A hagyományos mellérendelő felfogásnak a magyar műveltségben a mai napig történő túlélése azt mutatja, hogy ebben a kérdésben nincs fejlett meg elavult. A modern emberiség túlélésének a záloga, hogy ismét vissza tud-e térni a mellérendelő szemléleten alapuló műveltségre és társadalmi gyakorlatra. A magyar csoda azt mutatja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem nagyon is kívánatos.”


Tervezzük meg együtt jövőképünket, vegyük kézbe jövőnket!


Teremtsünk párhuzamos társadalmat az önellátó kistérségek hálózatával!


Szövetségeseket keresünk. Hasonló kezdeményezéseknek, lehetőségeink szerint segítünk, tapasztalatainkat és a további részleteket szívesen megosztjuk.

 

Az itt jelen lévőktől is segítséget kérek! Kérem, gondolkodjanak el azon, környezetükben ki lehet az, aki képes, és hajlandó is hasonló szervezkedést elindítani, elvégezni!


Elérhetőségem: Czobor Imre, Pápa

382 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK