Vukics Ferenc: Az oltottak és az oltatlanok természetrajza I.

„Az új hatalom képviselői, mind a katonaiak, mind a polgáriak, többségükben nem értették az országot, és ügyetlenül bántak a néppel; önmagukban jelentéktelenek voltak, de minden lépésükön érezni lehetett, hogy egy nagy gépezet apró részei, s mindegyikük mögött hosszú sorokban és számtalan lépcsőzetben ott állnak a hatalmasabb emberek és a nagyobb intézmények. Ez adott nekik olyan tekintélyt, amely messze túlhaladta személyiségüket – s olyan mágikus befolyást, amelynek mindenki behódolt.” (Ivo Andrić: Híd a Drinán)

A sevillai borbély, avagy a hiábavaló elővigyázat

Profán módon két hónapja a fodrásznál határoztam el, hogy az oltottak és az oltatlanok különböző csoportjairól írnom kellene valamit. A fodrász hölgy egy igazi vírustagadó volt, és őt hallgatva gondolkoztam el azon, hogy ha az oltatlanokat ezzel a kiváltképp kommunikatív hölggyel azonosítják az egészségügyi hatóságok, akkor komoly tévedés áldozatai lesznek.

Mondom, igazi vírustagadó volt. Szerinte ugyanis a vírusok nem léteznek. Azok csak elhalt sejtek, és az orvosok sok pénzt keresnek a létezésük bizonygatásával.

Rég megtanultam már, hogy ilyenkor az ember jobb, ha lapít, és nem próbál a megszállottság profizmusával vitába szállni. Nem volt mese. Az elkövetkező húsz percet egymás társaságában kellett töltenünk. Még kíváncsi is lettem, mert egy ilyen nagy „világnézeti utazásnak” akár hasznát is vehetem. Próbáltam azt a taktikát alkalmazni, hogy mondanivalójából azokra a részekre, amelyekben tényleg lehet valami ráció, támogatólag válaszolgatok. Hasztalan. Abba a típusba tartozott, aki úgy szokott „beszélgetni”, hogy még azt sem vette észre, ha valaki egyetértett vele valamiben. Ő ismerte a világ működését egyedül! Hogyan is is zavarhatnám meg a mondanivalóját bármilyen reakcióval! Örüljek neki, hogy tanít engem. Úgyhogy tanultam…Magyarországot.

A fodrásznál tett látogatásom óta akarom ezt a cikket megírni, mert úgy gondoltam, hogy modern társadalmunk egyik legpusztítóbb jelensége, a pártos leegyszerűsítés, a világjárvány során még nagyobb mértéket öltött, mint eddig. Ilyenkor valós jelenségekről beszélnek a fősodor „fizetett alkalmazottai”, de olyan mértékben leegyszerűsítik a problémát, hogy az általuk megalkotott viszonyrendszerben lehetetlenné válik a megoldása. A globális progresszív hálózatoknak az az érdekük, hogy lehetőleg globális méretekben sikerüljön a társadalmakat szétverni, tehát meggyengíteni minden természetes közösséget. Ezekkel a végletes leegyszerűsítésekkel valójában egy új, szakrális alapokat nélkülöző „vallási csoportot” hoznak létre, akik a végén mindenkit meg fognak támadni, akiknek fenntartásaik vannak a Mátrix-szal szemben.

A legújabb végletes leegyszerűsítés az oltott – oltatlan viszonyrendszer megszületése. A Szilaj Csikón eleget foglalkoztunk már azzal, hogy vajon mit is lehet biztosan és határozottan állítani a járvány kiindulópontjáról, a terjedéséről, a betegek kezeléséről és a vakcinák hatásosságáról, most nem ezek felemlegetése a célom. Arra akarok rávilágítani, hogy ha a kormányzat tényleg elhiszi a véleményüket hetente változtató szakmai tanácsadók mondanivalóját, akkor is foglalkoznia kellett volna a magyar társadalmat ilyen mértékben megosztó kérdések (pl. kötelező oltások, társadalmi korlátozások) mentén kialakuló csoportok valódi különbségeivel. Ezeknek a finom határvonalaknak az ismerete hozzásegíthette volna őket, hogy a társadalom meggyőzése eredményesebb legyen. A valóság megismerésének hiánya azonban még inkább erősíti bennünk azt az érzést, hogy mindez a számukra nem számít, mert a „feladatot” végre kell hajtani, és az uralkodó elbeszélést bele kell verni a fejekbe.

„Te tetted ezt, király!”

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök a következőt nyilatkozta: „Szerintem akik nem oltatják be magukat, azok se jókedvükből hárítják el az oltást, hanem valami más van a fejükben (a nyájimmunitásra gondolt), tehát komoly dolog ez.”

A nyár végén már radikálisabb hozzáállást fogalmazott meg: „Aki nem oltatta be magát, az vegye fel az oltást, mert a vírus meg fogja találni!”

Szeptember közepén a miniszterelnök már a következőt mondta: „Aki nem oltatja be magát, az kockáztat. Kötelező viszont nem lesz az oltás, mert azt a magyar ember gyomra nem veszi be.” November közepén pedig Orbán Viktor már arról beszélt, hogy: „nem fogjuk tudni elkerülni, hogy mindenki beoltassa magát. Rá fognak jönni, hogy ha nem oltatják be magukat, akkor meghalnak.” A külföldi kormányfők hasonló kijelentéseket tettek aznap, de a mi miniszterelnökünk nyitotta meg a sort.

A kormány részéről, valamint a hivatalos tájékoztató csatornákon korábban is folyamatosan érveltek a koronavírus elleni védőoltás felvétele mellett. Az egyik ilyen hivatalos csatorna a Koronavírus tájékoztató oldal Facebook-oldala, ahol a kormányzati bejelentések, üzenetek és fényképek mellett jellemzően az oltás felvételét népszerűsítő posztok jelennek meg. A miniszterelnök november közepi nyilatkozatát megelőző hetekben a vírus delta variánsával kapcsolatos bejegyzések voltak. A miniszterelnöki nyilatkozat után azonban még az este a következő anyag került ki: „565-en vannak lélegeztetőgépen. Az oltatlanok nemcsak magukat teszik ki nagy veszélynek, hanem súlyosan megbetegíthetnek különösen sérülékenyeket is.”

Ez alapvetően újfajta üzenet volt, mert addig nem tettek célzást arra, hogy az oltatlanok más embereket is veszélyeztetnének. Eddig a bejegyzésig a tájékoztató portál csak azt hangoztatta, hogy az oltatlanok nagy veszélyben vannak a vírus terjedése miatt. Jól figyelemmel követhető, hogy a kommunikáció egyfajta „parancsra” elindult az oltatlanok felelősségének firtatása irányába. Nem volt különbség a kormánypárti és az ellenzéki platformok között. Azt pedig minden magyar megtanulta az elmúlt években, hogy amiben az ellenzék és a kormány egyetért, ott valami biztosan nincs rendben. Egyből érezhető volt, hogy a magyar és külföldi kormányfők és a lakájmédia csupán felmondják a leckét. Arra persze nagyon kíváncsiak lettünk volna, hogy ki is volt a tanárnéni vagy tanárbácsi, aki ezt a leckét feladta.

Ezt követően el is kezdtek ömleni a magyar és külföldi sajtóból az oltatlanokat támadó anyagok:

Az oltatlanok miatt van szükség az új korlátozó intézkedések bevezetésére… (Blikk.hu)
Új figyelmeztetést adott ki a hivatalos koronavírus portál az oltatlanok miatt… (B-nafa.hu)
Az osztrák állami tévének egy idős házaspár elmondta, hogy az oltatlanok miatt terjed a járvány…(24.hu)
A koronavírus-járvány újjáéledését, a negyedik hullámot főként az oltatlanok okozzák…(Eco.hu)
A beoltottak veszélyben vannak az oltatlanok miatt… (Magyar Szó)
A kib***tt oltatlanok miatt fogunk mind megdögleni!" (Life.hu)

A televíziós műsorokban mindenhol veszett kutyák módjára kezdték el az oltatlanokat szapulni, és nem telt bele egy nap, hogy a papagáj üzemmódra szakosodott nemzettársaink ezeket a véleményeket közvetítették családtagjaiknak, barátaiknak, kollégáiknak. Egy nap múlva pedig már a gyerekek kezdték keresni és kutatni az oltatlan tanárokat és diákokat az iskolában. Ezek az emberek soha sem fogják megérteni, hogy vannak olyan embertársaik, akik szuverén személyiségek és felelős döntéseket szoktak hozni a saját életükről.

Még inkább megérthető a teljes kiszolgáltatottság érzése akkor, amikor végiggondoljuk, hogy az elénk tett felelősségvállalási nyilatkozatot aláírva, a törvény betűje szerint is csak egyetlen ember hibáztatható a későbbi rövid, vagy hosszútávú mellékhatásokért. Csak mi vagyunk a felelősek, Nem felelős az orvos, az egészségügyi hatóság, a kormány, az unió és a gyógyszergyártő cég sem. Az esetleges áldozatok a statisztikusoknak csak a tömeg „egy kis része”, valaki, akinek „nem jött össze”, ő a „kevés kivételek egyike”, pedig mi tisztában vagyunk azzal, hogy ilyenkor egy édesanya, egy testvér, egy barát vagy egy szomszéd életéről, életéveiről van szó. Veszélyhelyzeti engedélyekkel rendelkező vakcinákat akarnak összemosni a korábbi oltási programok eredményeivel. A televíziók mindent megtettek, hogy elmagyarázzák az embereknek, hogy a gyerekkori oltások beadása után sem volt kíváncsi senki az oltóanyagok szakmai leírására.

El akarják velünk feledtetni, hogy a kötelező védőoltások mögött ott van az állami garancia, azokat 5-10 éves folyamat végén tesztelték és elképesztően magas minőségbiztosítási követelmények alapján engedélyezték. Nagyon sok tapasztalatunk van a hosszú távú hatásaikkal kapcsolatban, így természetes, hogy az elfogadottságuk is magas. A mostani vakcinák, oltóanyagok és génterápiás módszerek nem olyanok, mint a korábbi oltóanyagok! Nem is viszonyulhat a kötelező védőoltásokhoz hasonló módon senki a beadatásukkal kapcsolatos kérdésekhez.

A felelősségi nyilatkozatot aláíró személy hiába is keresi a szakmai konszenzust az oltásokkal kapcsolatosan. Az orvosok és kutatók egy része szerint a jelenlegi oltóanyagokkal olyan szelekciós, evolúciós nyomás alá helyeztük a vírust, ami a csillapodása helyett az egyre fertőzőbb változatok kialakulásához vezet, a másik részük szerint 4-6 havonta ezután életünk végéig oltatni kell magunkat. Először azt mondták nekünk, hogy a nyájimmunitás elérése miatt kell oltani, aztán pedig az derül ki, hogy a jelenlegi negyedik generációs oltóanyagokkal ez el sem érhető. WHO szerint a gazdag országok álljanak le a harmadik oltással, amíg a szegényebbekhez el nem jut az oltóanyag (mert ott akkor nagyon sokan fognak meghalni a gazdag országok arroganciája miatt), a román egészségügyi miniszter szerint meg kellene várni a második oltások tapasztalatainak összegzését, a hazai virológusok szerint pedig: aki nem adatta be a harmadik oltást, az már ne csodálkozzon, hogy megbetegszik, mert a két oltás nem elég. Karikó Katalin azt mondja, hogy ne keverjük az oltásokat, miközben hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) háziorvosoknak küldött ajánlása ellenére olyan variációban is oltanak, amely abban nem szerepel. Elég csak a Szputnyikra Janssen témát fellapozni, és elképedünk a „szakmai vélemények” sokszínűségén.

„Rusvai szerint akik Szputnyikot kaptak első és második oltásként, és olyan országba utaznának, ahol nem fogadják el az orosz vakcinát, azoknak érdemes harmadikként a Janssent beadatniuk, annak ellenére, hogy ugyancsak vektorvakcinaként kisebb lehet a hatékonysága, és emiatt az NNK sem kifejezetten ajánlja”

Falus Ferenc szerint: „Mind a Szputnyik, mind a Janssen vektorvakcina, ráadásul mindkettő ugyanazt az adenovírust tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a két adag orosz oltóanyag által keletkezett immunválasz semlegesíti a harmadikként beadott Janssent, vagyis ez a kombináció kifejezetten hátráltatja a védelem kialakulását. Semmiképp sem ajánlom, komoly gondokhoz vezethet."

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő a közösségi oldalán a következőket írta: "Mivel a Janssen is Ad26 adevovírust használ vektorként, csakúgy, mint a Sputnik V első komponense és a Janssen újraoltás igazoltan működik logikusan várható, hogy Sputnik V-re ráoltva is működik. Viszont ez nincs bizonyítva.

Aztán Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy reggel bejelenti: két orosz vakcina után a szintén vektorvakcina technológiával előállított Janssen típusú védőoltást vette fel (hasonlóan a harmadik oltás után megbetegedő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez).

Erre Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetője azt mondja, hogy aki két vektor típusú oltást kapott (Szputnyikot, AstreZenecát), az ne kérjen Janssent, mert nincs semmi bizonyíték arra, hogy hatékony kombináció lenne. A pécsi szakember azt is elmondja, hogy a jelenlegi ismereteink szerint az immunrendszerünk is védekezni fog a vektorvírussal szemben, és így a harmadik oltás hatékonysága csak a töredéke lehet a korábbi oltásnak.

Aztán végre megszólal a miniszter is. Öt nappal ezelőtt Kásler Miklós következőket írta a Facebookon: „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ harmadik oltással kapcsolatos eljárásrendje. Azoknak, akik első és második oltásnak Szputnyikot kaptak, mRNS vakcinát, illetve a Sinopharmot ajánljuk."

Mielőtt az ember végre megnyugodhatott volna, hogy akkor végre van egy hivatalos álláspont, akkor a következő napon az NNK új szakmai álláspontot hoz nyilvánosságra, amivel megcáfolja a saját miniszterének állítását, miszerint a Janssent be lehet adni harmadik oltásnak a Szputnyikkal oltottaknak is.

Mi folyik itt valójában?

Kit néznek hülyének ezek az emberek? Hogyan alakuljon ki így a bizalom? Hogy lehet ilyen szakmai háttér mellett felelős módon dönteni?

Az ellenzéki véleményvezérek hónapokon át szidták a keleti vakcinákat, noha úgy tűnik, hogy az új variánsokkal szemben sokkal hatékonyabbak, mint a nyugatiak. Az sem lehet véletlen, hogy a közeli jövőben hazánkban Szputnyikot és Sinopharmot fognak gyártani!

Ivo Andrić Nobel-díjas író Híd a Drinán c. regényének néhány fontos sora jut eszembe:

• „Ha az emberek tudnák, hogy mily kevés értelem uralja a világot, belehalnának félelmükben.”

• „Ez a sok és zavaros megváltó, aki lépten-nyomon föltűnik, legjobb jele annak, hogy katasztrófa felé haladunk.”

• „Csak azok, akik számolatlanul költöttek többet, mint amennyit kerestek, csak ők látták az életet könnyűnek és szépnek.”

Azok, akik nem oltatták be magukat, nem a közösség ellen törő gonoszok, hanem sokszor nagyon is racionálisan gondolkodó emberek, és akiben csak egy csöppnyi tisztesség van, annak be kell látnia, hogy az általuk feltett kérdések többségére nem tudott megfelelő választ adni sem a „tudomány”, sem a „politika”. Az oltatlanok lennének az értetlenek és a veszélyesek?

Ha a legmélyebb emberi tulajdonságok mögé tekintünk, akkor éppen fordítottnak tűnik a dolog: az érthető nehezen, hogy a többség az őt körülvevő környezet tapasztalatai ellenére miért is nem fordul komoly kritikával a közbeszédet gyakorlók felé?!

Ne felejtsük el, hogy ki mit is mondott ebben az időszakban a fősodratú médiában. Családtagjainknak, barátainknak, munkatársainknak nyugodtan megbocsáthatjuk (meg is kell) a kilengésüket, de soha se felejtsük el a politikusok és a véleményformálók árulását. Nem hinném, hogy a kialakult helyzetért az oltatlanok vagy az oltottak a felelősek.

Hogy is tanították nekem annak idején a Katonai Főiskolán: „A parancsnok felelős mindenért, amit megtett, vagy megtenni elmulasztott…”

„Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!”

Arany János: Walesi bárdok (részlet)

Az oltottak és az oltatlanok természetrajza

„Minden emberi nemzedéknek megvan a maga illúziója a civilizációval való kapcsolatáról: egyik nemzedék azt hiszi, hogy részt vesz a fölvirágzásában, a másik pedig azt, hogy kialvásának tanúja.” (Ivo Andrić: Híd a Drinán)

Bogár László nemrégiben azon kesergett, hogy a már amúgy is végletekig megosztott Magyarországot egy újabb törésvonallal gazdagította/szegényítette: az oltott–oltatlan viszonyrendszer. A tanár urat azzal vigasztalnám, hogy a Teremtő tett róla, hogy a legtöbb kudarcot elszenvedett magyar projekt a nemzethalál gondolata legyen. Több száz éve várjuk reménytelenül. A magyar értelmiség már teljesen elképzelte ennek minden mozzanatát. Lesz egy hatalmas díszes temetés, egy csomó virággal, koszorúval, díszlövésekkel. Természetesen ezt az egészet mi, magyarok még véletlenül sem a gödörből lesve nézzük végig, mint a legtöbb becsületes halott, hanem egy királyi páholyból, felülről. Akkor aztán szinte könnyekig meghatódunk és nézzük, hogy a világ többi része fájdalmától zokogva hajigálja ránk a koszorúkat. Természetesen azt is elvárjuk, hogy a gyászbeszédben mint a legtöbbet szenvedett és a legzseniálisabb nemzetként hivatkozzanak ránk, aki életében nem kapta meg a kellő elismerést.

Tanár Úr! Minden igyekezet ellenére, a nemzet legnagyobb, minden polgárt érintő vállalkozása, amely egy sírgödörbe akart terelni bennünket: kudarcot vallott. Hiába minden igyekezetünk, hiába ellenségeink minden mesterkedése, képtelenek voltunk közösen belerugdosni a magyarságot a nemzetek számára fenntartott sírgödörbe.

A KALOT vezetői annak idején mozgalmuk célját rövid négyes jelszóban fogalmazták meg a nyilvánosság számára: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! Az önmagába forduló értelmiség rosszul számol, ha azt gondolja, hogy folyamatosan visszatérő letargiája felemészti ezt a népet. Minden erőlködés ellenére a magyarok többsége a lehető legtermészetesebben gondolkodik és cselekszik. Szinte megmagyarázhatatlan a nyugalom és az erő, ami körülvesz bennünket. Csak jobban oda kell figyelnünk az apró jelekre és néha beszélgetni kell olyan emberekkel is, akik építeni szokták ezt az országot.

Bármennyire is aggasztanak bennünket a világjárvány eseményei, a Teremtő még nem vette le rólunk a kezét. Az oltottak és oltatlanok mentén meglévő törésvonalon is át fogunk lépni. Ahhoz, hogy ez a munkánk sikeres legyen, meg kell ismernünk azoknak az embereknek a gondolkodását, akik felvették, vagy nem vették fel az oltást. Jóval több csoportot alkotnak, mint amit az uralkodó beszéd sugallani próbál, és jóval több dolog köti őket össze, mint ahány elválasztja.

(folytatjuk)