Vukics Ferenc: Szép új világ – maszkok nélkül (III.)

Ausztria kormánya volt az elsők egyike, amelyik megkövetelte a maszkok viselését, és ezt körülbelül 10 nappal azután tette meg, hogy a kovidos esetszámok fogyni kezdtek. A csökkenő tendencia nem változott, azaz nem javult a maszkok kötelezővé tétele után. Miután az ország lakossága huzamosabb ideig maszkot viselt, négyszer annyi új eset támadt, mint mielőtt Ausztria kötelezővé tette volna a maszk viselését. Az esetszám pedig azóta is folyamatosan emelkedik.

Később Németország is kötelezővé tette a maszkok viselését. Az ő eseteik is hasonlóan gyorsan emelkedtek.

A franciáknak ma körülbelül 1000 százalékkal több napi esetük van, mint mielőtt kötelezővé tették volna a maszkok viselését. Itt használják a legjobb minőségű maszkokat a világon és nagyon fegyelmezetten be is tartották ezeket a szabályokat.

Spanyolország nem sokkal maradt el francia szomszédjától a kötelező maszkviselés elrendelésében. Európában itt a legmagasabb a maszkviselés elfogadottsága. Jelenleg Spanyolországban az esetek aránya 1500 százalék körül van ahhoz képest, mint amikor kötelezővé tették a maszkok viselését.

A szakértők három hónapon keresztül követelték az Egyesült Királyságban a kötelező maszkviselés bevezetését. Azóta körülbelül 1500 százalékkal több az fertőzöttek száma.

Belgium röviddel a britek után rendelte el a maszkok viselését, és most talán itt a legmagasabb a megbetegedések aránya a világon.

Olaszországban rendkívül magas arányban viseltek maszkot, annak ellenére, hogy sokáig nem volt kötelező jellegű előírás. A közelmúltban megugrott esetek végül arra kényszerítették őket, hogy megalkossák a világ egyik legszigorúbb maszktörvényét, de az eredmények láthatóan nem lassították le a koronavírus-fertőzések számának növekedését. Valójában az esetek száma azonnal az egekbe szökött, miután a maszkrendelet hatályba lépett.

Hasonló eredményeket találtak Írországban, Portugáliában, Izraelben és sok más országban. Nem számít, milyen szigorúan hajtják végre a maszkok viselésére vonatkozó törvényeket, és a lakosság milyen szinten tartja be azokat, az esetek körülbelül ugyanabban az időben esnek és emelkednek.

Az amerikaiak bebizonyították, hogy nagyon betartják a maszkviselést, még a németeknél is jobban.

Nem meglepő, hogy ugyanazok a tendenciák, mint Európában. Kaliforniában például júniusban is szükség volt maszkok viselésére, de az esetek száma így is több mint 300 százalékkal nőtt, és az állam négy hónappal később be is zárkózott, de az esetek száma csak még magasabb lett.

Az Egyesült Államok összes állama közül az egyik legpusztítóbb gazdasági zárlatot Hawaii szenvedte el. Korai lépés volt a beltéri és kültéri maszkok kötelező viselése, de az esetek így is csaknem 1000 százalékkal nőttek.

Kötelező maszkviseléssel és anélkül Texas és Georgia közel azonos esetfejlődést követett.

Azok számára, akiket jobban érdekel a halálesetek összehasonlítása, mint a fertőződéseké, az alábbi ábrán megfigyelheti, hogy a maszkok itt sem segítettek érdemben.

***

Miért nem működnek a maszkok?

Miért nem hatnak a maszkok a vírus terjedésére? Először is, ha elolvassuk a legtöbb maszk csomagolásának apró betűs részét, valami olyasmit fogunk látni, mint, hogy

„nem gyógyászati célra szánták, és nem tesztelték a betegségek terjedésének csökkentésére”.

A maszkok jól működnek, ha teljesen le vannak zárva, megfelelően illeszkednek, gyakran cserélik, és vírusméretű részecskékre tervezett szűrőjük van. Ezek a tulajdonságok a fogyasztói piacon elérhető maszkok egyikére sem jellemzőek, így az maszkhordás sokkal inkább valamiféle nyugtató hatású placebo, mint igazi orvosi megoldás.

A gyártóknak tudományos tesztekkel kellene bizonyítaniuk, hogy az általuk gyártott termékek képesek a koronavírus terjedésének visszaszorítására és ennek hatékonyságát értékelnék. A WHO-nak, az Európai Eészségügyi Hatóságnak, az amerikai FDA- nak és a CDC-nek ajánlásokat kellene tennie arra vonatkozóan, hogy milyen maszkokat kell használni. A maszkokat tudományos hatékonyságuk alapján hagyták volna jóvá. Ha sikerülne valóban hatékony maszkokat nagy mennyiségben legyártani, azokat a rendkívül sérülékeny csoportok között kellene kiosztani.

A tudománytalan „arctakarók” univerzális használata tehát közelebb áll a középkori babonákhoz, mint a tudományhoz, de sok nagy hatalmú intézmény túl sok politikai tőkét fektetett eddig a maszk narratívájába, így az egy ponton dogmává állandósult.

A hivatalos elvbeszélés egyszerűen csak feltételezi, hogy a maszkok működnek, pedig elsöprő erejű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre ennek ellenkezőjére.

A narratíva továbbá figyelmen kívül hagyja az olyan helyeket, mint Svédország és az amerikai Georgia, ahol eleve soha nem volt szükség maszkokra.

Elnyomja az új tudományos bizonyítékokat, ha nem támasztja alá a kívánt politikai célokat. A világ legelső randomizált vizsgálatának adatait, amely azt vizsgálta, hogy a maszkok valóban megvédenek-e COVID-19-től, azonnal elérhetetlenné tették. Még egy Nobel-díjas tudóst is ellehetetlenítettek, mert COVID-diagramjait és adatait nemkívánatosnak találták.

A történelem nem sok jót ígér olyan időknek, amikor a politika beleavatkozik a tudományba. Martin Kulldorff, a Harvard Medical School professzora, a betegségek megfigyelési módszereinek és a fertőző betegségek kitöréseinek egyik vezető kutatója a következőképpen írja le a jelenlegi tudományos környezetet:

„300 év eltelte után a felvilágosodás kora véget ért.”

***

Sajnos a maszk nemcsak hatástalan, hanem huzamosabb hordásával súlyos betegségek előidézője lehet.

Szülők egy csoportja Gainesville-ben (FL) 6 arcmaszkot küldött a Floridai Egyetem laboratóriumába, és a maszkokon a viselés után talált szennyeződések elemzését kérte. Az eredményül kapott jelentés megállapította, hogy öt maszk baktériumokkal, parazitákkal és gombákkal volt szennyezett, köztük három veszélyes patogén és tüdőgyulladást okozó baktériumokkal. Bár a teszt képes kimutatni a vírusokat, köztük a SARS-CoV-2-t is, a maszkokon csak egy vírust találtak (alcelafin herpesvírus 1).

Az elemzés a következő 11 veszélyes kórokozót mutatta ki a maszkokon:

Streptococcus pneumoniae (tüdőgyulladás)
Mycobacterium tuberculosis (tuberculosis)
Neisseria meningitidis (agyhártyagyulladás, szepszis)
Acanthamoeba polyphaga (keratitis és granulomatous amebic encephalitis)
Acinetobacter baumanni (tüdőgyulladás, véráramfertőzések, agyhártyagyulladás, húgyúti fertőzések – antibiotikumokkal szemben rezisztens)
Escherichia coli (ételmérgezés)
Borrelia burgdorferi (Lyme-kórt okoz)
Corynebacterium diphtheriae (diftéria)
Legionella pneumophila (legionárius betegség)
Staphylococcus pyogenes M3 szerotípus (súlyos fertőzések – magas morbiditási arány)
Staphylococcus aureus (meningitis, szepszis)

A maszkok fele egy vagy több tüdőgyulladást okozó baktériumtörzzsel volt szennyezett. Egyharmaduk egy vagy több agyhártyagyulladást okozó baktériumtörzzsel volt szennyezett. Egyharmaduk veszélyes, antibiotikum-rezisztens bakteriális kórokozókkal volt szennyezett. Emellett kevésbé veszélyes kórokozókat is azonosítottak, köztük olyan kórokozókat, amelyek lázat, fekélyeket, pattanásokat, gombás fertőzéseket, torokgyulladást, fogágybetegséget, Rocky Mountain foltos lázat okoznak.

A vizsgált arcmaszkok újak vagy frissen mosottak voltak a használat előtt. A gyerekek 5-8 órán keresztül viselték őket az iskolai órák alatt. Az egyiket egy felnőtt viselte. Kontrollként egy pólót (amelyet az egyik gyerek viselt az iskolában) és nem használt maszkokat alkalmaztak. A kontrollokon nem találtak kórokozót; a póló elülső tetejéről és aljáról vett minták olyan fehérjéket találtak, amelyek általában megtalálhatók a bőrben és a hajban, valamint néhány a talajban is.

Egy szülő, aki részt vett a vizsgálatban, megjegyezte, hogy ez a kis minta további kutatások szükségességére utal: „Tudnunk kell, mit teszünk a gyermekeink arcára nap mint nap. A maszkok meleg, nedves környezetet biztosítanak a baktériumok szaporodásához.”

***

Néhány tanulmány a maszk hatástalanságának bizonyításával kapcsolatban:

Nem gyógyszerészeti intézkedések a pandémiás influenza ellen nem egészségügyi környezetben – személyi védelmi és környezetvédelmi intézkedések
A Betegségmegelőzési és Betegségmegelőzési Központok irányelveinek áttekintése
„Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a sebészi típusú arcmaszkok hatékonyan csökkentik a laboratóriumilag megerősített influenza terjedését, akár fertőzött személyek, akár az általános közösségben élők által viselt személyek az érzékenységük csökkentésére.”
(Xiao et al., May 2020)
https://wwwnc.cdc.gov/eid/article/26/5/19-0994_article

Tanácsok a maszkok használatához a COVID-19 kapcsán
Az Egészségügyi Világszervezet ideiglenes útmutatása
„Jelenleg nincs közvetlen bizonyíték (a COVID-19-ről és a közösségben élő egészséges embereken végzett vizsgálatokból) arra vonatkozóan, hogy a közösségben az egészséges emberek általános maszkolása hatékony lenne a légúti vírusok, köztük a COVID-19 fertőzések megelőzésében.” (WHO, June 2020)
https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/332293/WHO-2019-nCov-IPC_Masks-2020.4-eng.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Fizikai beavatkozások a légúti vírusok terjedésének megállítására vagy csökkentésére
Cochrane szisztémás áttekintése
„A [67] randomizált vizsgálatok összesített eredményei nem mutattak egyértelmű csökkenést a légúti vírusfertőzésekben az orvosi/sebészeti maszkok szezonális influenza idején történő használatával. Nem volt egyértelmű különbség az egészségügyi/sebészeti maszkok és az N95/P2 légzőkészülékek használata között az egészségügyi dolgozóknál, amikor a légúti vírusfertőzések csökkentését célzó rutinkezelésben használták őket.
(Jefferson et al., November 2020)
https://www.cochranelibrary.com/cdsr/doi/10.1002/14651858.CD006207.pub5/full

A bizonyítékok hiányának elfedése politikával
Az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon alapuló Orvostudományi Központjának áttekintése
„Úgy tűnik, a két évtizedes világjárványra való felkészültség ellenére jelentős a bizonytalanság a maszkviselés értékét illetően.”
(Jefferson & Heneghan, 2020)
https://www.cebm.net/covid-19/masking-lack-of-evidence-with-politics/

A dán maszkviselők SARS-CoV-2 fertőzésének megelőzésére szolgáló egyéb közegészségügyi intézkedések maszkjavaslat kiegészítésének hatékonysága
A véletlenszerű kontrollvizsgálat statisztikailag nem szignifikáns különbséget tár fel a résztvevők két csoportja között, az egyik maszk viselését kérte, a másik nem viselt maszkot. „A maszkok nem lennének hatékonyak az aeroszolok általi terjedés ellen, amelyek áthatolhatnak vagy megkerülhetik az arcmaszkot” „Az adatok kisebb fokú önvédelemmel voltak kompatibilisek.” (Bundgaardet al., March 2020)
https://www.acpjournals.org/doi/10.7326/M20-6817

Maszk mandátum és használat hatékonysága a COVID-19 állami szintű elszigetelésében
„Az esetek növekedése nem különbözött szignifikánsan a [maszk] kötelező és nem kötelező állapotok között alacsony vagy magas átviteli sebesség mellett.” (Guerra & Guerra, May 2020)
https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.05.18.21257385v1.full.pdf

Maszk használata a COVID-19 összefüggésben
A WHO ideiglenes iránymutatása
A WHO felsorolja a maszk hátrányait: kellemetlen érzés, fejfájás, légzési nehézségek, önszennyeződés, arcsérülések, hamis biztonságérzet és rossz megfelelés, kommunikációs nehézségek stb. (WHO, December 2020).
Számos tanulmány kimutatta, hogy egészséges alanyoknál és légzőszervi betegségekben szenvedőknél statisztikailag szignifikánsan káros hatást gyakorolnak a kardiopulmonális fiziológiai paraméterekre az enyhe vagy közepes terhelés alatt. (WHO, December 2020).

Corona Children tanulmányok „Co-Ki”: Egy németországi regiszter első eredményei a gyermekek száj- és orrtakarásáról (maszkról)

„A szülők 68%-a számolt be a maszkviselés okozta károsodásról. Ezek közé tartozott az ingerlékenység (60%), fejfájás (53%), koncentrálási nehézség (50%), boldogtalanság érzése (49%), vonakodás az iskolába/óvodába menéstől (44%), rossz közérzet (42%), tanulási zavar (38%). ) és álmosság vagy fáradtság (37%).
(Schwarz et al., April 2021).

10.

Légúti vírusok általi szennyeződés a kórházi egészségügyi dolgozók által használt orvosi maszkok külső felületén
„A maszkmintákból általában izolált vírusok az adenovírus (n = 7), a bocavírus (n = 2), a légúti syncytial vírus (n = 2) és az influenzavírus (n = 2) voltak. A vírus pozitivitás szignifikánsan magasabb volt a 6 óránál hosszabb ideig viselt maszkmintákban. „A használt orvosi maszkok külső felületén lévő légúti kórokozók önfertőzést okozhatnak. A kockázat nagyobb, ha hosszabb ideig használják a maszkot (> 6 óra), és magasabb a klinikai érintkezés aránya [a betegekkel való érintkezés].” (Chughtai et al., 2019).

***

Donald Ainslie Henderson amerikai orvos, oktató és epidemiológus (akinek köszönhetően az egész világon sikerül felszámolni a himlőt) a következőt mondta:

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a járványokkal vagy más nemkívánatos eseményekkel szembesült közösségek akkor reagálnak a legjobban és a legkevesebb szorongással, ha a közösség normális társadalmi működése a legkevésbé zavart.”

Nehéz elképzelni a normális életvitel nagyobb megzavarását, mint a mindenütt viselt, jól látható és „az engedelmeskedő polgár” szimbólumát jelentő maszkokat.

***

Kapcsolódó írásunk:

Vukics Ferenc: Szép új világ – maszkok nélkül (I.)

Vukics Ferenc: Szép új világ – maszkok nélkül (II.)

Forrás: