top of page

Vukics Ferenc: Ukrajna támadna, miközben a Nyugat kifogyott a fegyverekből



A New York Times szerint az orosz annektálási tervek arra kényszerítik Zelenszkijt, hogy támadást indítson az orosz megszállók ellen.

A New York Times négy nappal ezelőtti jelentése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre több fronton is nyomás nehezedik, hogy ellentámadást indítson és katonailag vessen véget véget a háborúnak. Oroszország a következő hónapokban népszavazás sorozatot és valószínű annektálást tervez az elfoglalt területeken. Egy volt védelmi miniszter nyilvánosan figyelmeztette Kijevet, hogy a lakosságon kitörhet a háborús fáradtság.

Andrij Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter felszólította Zelenszkijt, hogy indítson offenzívát az orosz csapatok ellen. "Gazdaságunk nagyon nehéz helyzete, a légi- és rakétatámadások állandó kockázata, valamint a lakosság általános kimerültsége a háború nehézségei miatt Ukrajna ellen dolgozik."

Amellett érvelt, hogy az ukrán erőknek azonnal támadásba kell átmenniük és gyorsan be kell fejezniük a háborút. Zagorodnyuk szerint "nincs értelme évekig húzni a háborút, és versenyezni, hogy ki fogy ki előbb az erőforrásokból". Sokak számára nem világos, hogy a kijevi erők képesek-e egyáltalán támadó hadműveletekre, mivel az orosz katonák, ha lassan is, de folyamatosan teret nyernek. Az augusztus eleji „ellentámadást” is „le kellett fújni”, mivel az ellentámadásban részt vevő ukrán erők túl nagy veszteségeket szenvedtek. Ekkor az a kényszer dolgozott az ukrán vezetésben, hogy bebizonyítsa képes katonai sikereket elérni az oroszokkal szemben. Ekkor több ország is szüneteltette a fegyverszállításokat, ezért a kijevi vezetés attól tartott, hogy a nyugati szövetségesek esetleg már nem látnak „elég fantáziát” az ukrán ellenállásban.

Korábban arról volt szó, hogy Kijev megvárja, hogy újabb fegyverek érkezzenek a NATO-országoktól, de a dolgok jelenlegi állása szerint az idő is egyre fontosabbá válik a harcoló felek számára. "Az orosz tervek miszerint, hogy népszavazást tartsanak a megszállt területeken, már a jövő hónapban az Orosz Föderációhoz való csatlakozás követeléséhez vezethetnek, ami további időkényszert jelent Zelenszkijre, hogy offenzívát indítson" - írta Andrew E. Kramer a Times-ban.

Ukrajna jelenleg azt állítja, hogy a háború ezen szakaszában a „mély háború” stratégiájára váltott át. Ezek a műveletek lőszerraktárra és más stratégiai célpontokra próbálnak csapást mérni az orosz vonalak mögött. Az elmúlt két hónapban Kijev saját állítása szerint több mint 150 lőszerraktárt, 91 fegyvertároló bázist, négy katonák elhelyezésére szolgáló laktanyát, négy üzemanyagraktárat és nyolc parancsnoki állomást semmisített meg.

A The Times arról számol be, hogy Kijevből érkező ellentámadás további jele lehet az is, hogy a Fehér Ház aknamentesítő berendezéseket is küldött a legújabb fegyvercsomagban. Az amerikai szakértők szerint, ha az ukrán erők sikeresen visszafoglalják a területeket, ez a felszerelés létfontosságú lesz a veszteségek minimalizálásában.

A „The Times kérésének megfelelően” két nap múlva a vasárnapi tüzérségi és rakétatámadás-sorozat után az ukrán hadsereg egységei hétfőn szárazföldi offenzívát indítottak a megszálló orosz egységek ellen Herszon megyében. A Kyiv Post szerint az ukránok át is törték az első orosz védelmi vonalat a megszállt területen és lerombolták a kulcsfontosságú hidakat, amelyeken az oroszok utánpótlást, nehéztüzérséget szállíthattak volna a harcok folytatásához. Az ukrán hadsereg déli parancsnokságának a közlése szerint a tüzérségi tűzelőkészítés során három orosz támaszpontra mértek csapást, 11 orosz katonával végeztek, ugyanennyi rakétavetőt, három páncélozott járművet és egy howitzert semmisítettek meg. A herszoni orosz adminisztráció vezetője, Vlagyimir Leontyev megerősítette az ukrán támadás hírét, hozzáfűzve, Nova Kahovka városára egy nap alatt négyszer mértek csapást az ukránok. A CNN vasárnap két névtelenséget kérő katonai forrásra hivatkozva szellőztette meg, hogy amerikai értesülések szerint az ukránok el fogják indítani a nagyszabású ellenoffenzívát. Azt, hogy erre az ukránok készen állnak, Natalia Humeniuk déli parancsnokság szóvivője is megerősítette.

„Jó eséllyel sikerül az ukrán fegyveres erőknek területeket visszahódítani az oroszoktól Herszon térségében”nyilatkozták az amerikai védelmi minisztérium meg nem nevezett tisztségviselői a Politicónak. Az egyik tisztségviselő azt is elmondta: az ukránokat az Egyesült Államok is segíti hírszerzési képességekkel, illetve tanácsadással egyes fegyverrendszerek használatával kapcsolatosan. A Pentagon bennfentesei arról is beszéltek, hogy őket is meglepi, hogy milyen jól teljesítenek az ukránok által használt HIMARS-rendszerek, illetve hogy milyen limitáltak az orosz képességek az ilyen rakétarendszerekkel lebonyolított támadások kivédésére. Az egyik tisztségviselő arról is beszélt, hogy jó eséllyel a mostani offenzíva miatt jelentős képességeket kell, hogy elvonjon a Donbaszból az orosz haderő.

A háttérben az állhat, hogy az ukránok a Donbassban harcoló erőket szeretnék tehermentesíteni ezekkel az akciókkal. A Donyeck megyében harcoló csapatokról rendszeresen nyugtalanító hírek érkeztek. Parancsmegtagadásokról, dezertálásokról és a nacionalista alakulatok „bosszúállásáról” szóltak a hírek.

Eddig úgy tűnik, hogy az ukrán kísérlet hasonló sorsra jut, mint az egy hónappal ezelőtti művelet. „Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője amikor a keddi hadijelentést ismertette. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv–Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadseregcsoportosulás az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 katonát semmisített meg.

Közben előfordulhat, hogy Ukrajna sorsa nem is saját katonái és nem is az oroszok kezében, hanem a nyugati fegyvergyártók kezében van. A fegyvergyártók elégedetten megnyalhatták a szájuk szélét, mivel a védelmi tisztviselők elkezdtek aggódni a fegyverkészletek hiánya miatt, de ez akár meg is pecsételheti Ukrajna sorsát. A Wall Street Journal szerint a védelmi tisztviselők attól tartanak, hogy az Ukrajnába szállított amerikai fegyverek csökkentik a Pentagon katonai készültségét.

„Nem vagyunk azon a szinten, amivel harcba lehetne bocsátkozni” – mondta egy védelmi tiszt, hozzátéve, hogy a jelenlegi tüzérségi lőszerkészletek „kényelmetlenül alacsonyak”. És mivel évekbe telhet új fegyverek vásárlása a fegyvergyártóktól, ez a hiány a jövőben is fennmaradhat.

A híradások szerint drámai mértékben csökkentek az amerikai fegyverkészletek az elmúlt hónapokban. A fegyvergyártók az elkövetkező hónapokban és években hatalmas pénzügyi támogatásban részesülnek majd, mivel az adófizetők finanszírozzák a fegyvergyártás újbóli fellendítését. A Pentagon ígéretet tett arra, hogy közel 13 milliárd dollárnyi fegyvert küld. Ezekből a transzferekből körülbelül 8 milliárd dollárt közvetlenül a DoD készletekből vontak le, míg a többi fegyver a fegyvergyártókkal kötött új szerződésekből származik.

John Kirby, a Fehér Ház biztonsági és védelmi szóvivője korábban kijelentette, Ukrajnának az új fegyvereket a gyártótól fogják szállítani, nem pedig a meglévő amerikai katonai tartalékkészletekből. Kirby elmondása szerint a Joe Biden amerikai elnök által szerdán bejelentett újabb segélycsomag a Kongresszus által elkülönített Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) forrásait használja fel, amely lehetővé teszi, hogy a kormány fegyvereket vásároljon a gyártóktól. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy korábban a legtöbb fegyvert az amerikai hadsereg raktáraiból biztosították az elnöki hatáskör keretein belül, ami lehetővé tette azok gyors eljuttatását Ukrajnába.

„Ez az első alkalom, hogy az USAI-n keretein belül jelentettük be a beszerzést Ukrajna számára. Általánosságban elmondható, hogy a szállítás tovább tart, de ez nem jelenti azt, hogy az elnöki hatáskörön belüli szállítás lehetősége kimerült, vagy hogy ezen mechanizmus alkalmazásával nem nyújtunk további támogatást, amelyek, mint tudják, közvetlenül a raktárakból érkeznek és nagyon gyorsan jutnak el Ukrajna területére” – mondta Kirby.

Egyben megjegyezte: az újabb szállítmány mihamarabbi eljuttatása attól függ, hogy a védelmi vállalatok milyen kapacitással rendelkeznek, és mennyi időbe telhet legyártani a szükséges fegyvereket.

A Fehér Ház szóvivője azt is elmondta, hogy a különböző fegyverrendszerek szállítása eltérő idő alatt ér el Ukrajnába. Többek között a föld-levegő és a radarrendszerek szállítása tart a legtovább.

A Pentagonban tapasztalható óvatosság magyarázatot adhat arra, hogy a DoD miért állt le a 155 mm-es tüzérségi lövedékek küldésével, és miért döntött inkább a 105 mm-es tüzérségi lőszerek szállítása mellett. A Wall Street Journal megjegyzi, hogy a védelmi ipar vezetői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a védelmi tisztviselők nem haladnak elég gyorsan, ha gyorsan szeretnék feltölteni készleteiket. Amint azt a Lockheed Martin vezetője júliusban mondta, a DoD-nek „sebességet kell váltania”, hogy a fegyverraktárak készleteit visszaállítsa a háború előtti szintre.


Csalódottságuk ellenére nem kétséges, hogy a védelmi óriáscégek lesznek a legnagyobb nyertesei a háborúnak. A Kijevet támogató milliárdok náluk kötnek majd ki. Ezek az „újonnan szerzett” nyereségek jóval az ukrajnai háborún túl is fennmaradhatnak majd. A Wall Street Journal írása szerint a hadsereg még évi 500 millió dollárt kért a Kongresszustól lőszergyárainak kapacitásbővítésére.


Közben a Dél-kínai tengeren tapasztalt feszültség és a világszerte kirobbanó helyi konfliktusok (Líbia, Irak, Jemen, Szíria, Izrael, Etiópia stb.) is „elvonhatják” az erőforrásokat a kijevi vezetéstől.

A „lélegeztető gép” nélkül pedig csak napjaik lesznek hátra.


.


583 megtekintés

Kommentare


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page