1787 Zenélne, hogyha kap Ella hangszert. – Így csak énekel. Nem baj, mert ha a cappella, mégcsak kísérni se kell... Hangszer kíséret nélküli akkor, bárkinek dala, ha a cappellá-nak mondod. (Taníthatná iskola.)

1786 Minőség, vagy tulajdonság is lehet a kvalitás. A magyar szó elavulttá vált számodra, kispajtás?!

1785 Ahányszor csak elhangzik az „Én azt gondolom, hogy”-od, az nem más, mint a magyarra lefordított angolod! Helyette, szerintem lenne az észszerű magyar szó. Úgy pedig a lefordított s nevetséges: I think so...!!! Hiszen mondod, amit gondolsz! Minek hangsúlyozni azt?! Idézed, ha más szövege! (Meghúzom ám a ravaszt...!)

1784 Avanzsálódott? – Nagyszerű! Előléptetődött? Legtöbb esetben csupán: odáig fejlődött.

1783 Ha invesztál, hát befektet, vagy esetleg beruház. Idegenszó használatod téged hűen meggyaláz. (És ezért egyszer talán majd valaki jól megruház!)

1782 Ha animál, hát lelkesít! Ez a pontos fordítás. Ám, rokonértelmű szóból van még néhány, kispajtás: buzdít, bátorít, ösztönöz, biztat, avagy élénkít. Aki idegenszót használ, nyelvpusztító tüzet szít!

1781 Lokálisan? – Na ne hülyülj!! Mért nem jó a helyileg? Idegenszó imádatod elintézett fejileg...!

1780 Szentimentalizmus? – Hűha! De jól nekifutottál, s csak, hogy idegenül mondhasd, hat szótagig jutottál! (Bármi az -imentalizmus, én nem tartom szent-nek. Jó lenne, ha ilyen szóval a fenébe mentek...) Továbbá, tizenhét betűt ölel föl e csuda szó. Kérdem én, az érzelgősség miért nem lett volna jó?! Nem bánom, ha mondogatod, ha neked a hosszú jó, Ártörlesztőkölcsönre akkor lízing nem való! Nem való – ha ízléseddel „nálunk” maradsz, „idebenn”. (Avagy neked a hosszú cs

1779 Szótár szerint: hozzászólás, a gyakran használt: komment. Szerintem meg, ki használja, annak tán az esze ment... Hozzáfűzés is lehetne, vagy csupán csak megjegyzés. Csak az mondja hát kommentnek, kinek ez még mind kevés!

Még nincs egészen egy éve annak, hogy ezt a kérdést tettem fel egy filmkritika szövegének elemzése után: Mennyire magyar még a mai „magyar?” https://www.szilajcsiko.hu/single-post/mennyire-magyar-meg-a-magyar-gyimothy-gabor-statisztikaja Akkor azt állítottam, hogy az általam durván bírált szöveg nem elrettentő kivétel, hanem – bár jóval több mint elrettentő, de nem kivétel: sajnos ilyen a mai „magyar”! Azt hittem (és reméltem), hogy – szokásom szerint – kicsit túlzok ezzel a

1778 Eszkaláció hülye szó! Nem más, mint skálásodás. A skála meg létra, lépcső. Nem egyéb és semmi más! Fölfokozódásnak mondom, te is annak mondhatnád, hogyha még kedves számodra a jó, magyar nyelvanyád...

1777 A primitív kezdetleges. Törődjél lassan bele: idegenszó nem lesz magyar, akárhányszor élsz vele...!

1776 Azt mondod, hogy predesztinált, mert e szó rajtad kifogott? Semmi más mint kijelölt, vagy előre meghatározott.

1775 Kontinuitás, barátom –, nyelved ki ne bicsakoljon – engem ilyen nem fenyeget: folyamatosságnak mondom. Ráadásul hallgatóim, olvasóim nagy serege, meg is érti a szavamat. Mondhatnám, hogy mindegyike...

1776 A presztízs lehet tekintély (nem mondja, hogy te kint élj...), hírnév, vagy megbecsültséged, mely, mint üde virágillat lengedezhet körül téged.