NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

A személyes névmásokat a magyarban általában nem tesszük ki, csak akkor, ha nyomatékosítani akarjuk a személyt; a személyrag ugyanis pontosan kifejezi a cselekvő számát és személyét. Külö­nösen saját magunkat nem illik így előtérbe állítani: • Én azt gondolom… Szerényebb így: Úgy gondolom… Azt hiszem…

Indokolt kitenni a névmást szembeállításkor, például: Mi nem megyünk, de ti mehettek.

Birtokszó elé is fölösleges kitenni a személyes névmást, mert a birtokszót is személyragozzuk. A Miatyánk imádság így volna magyaros: Atyánk, … szenteltessék meg a neved…

A téged névmást sem kell kitenni, hangsúlyos helyzet kivételével, mert benne van a ragban. Ezért lehet egyetlen szó nálunk, ami más nyelvekben három: szeretlek.

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)