Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek); pótlékok, babonák

-tatik/-tetik
 

A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha a mondat logikai alanya (témája) nem a cselekvő, hanem a cselekvés tárgya, az ige akkor is cselekvő formában marad, a tárgyat azzal emeljük ki, hogy előre vesszük. 

 

     Az útiköltséget nem téríti meg a cég. 

 

Az indoeurópai nyelvek ilyenkor gyakran szenvedő szerkezetet használnak. Még inkább olyankor, ha nem ismeretes az alany. Mi általános érvényű kijelentés esetén, vagy ha a cselekvő ismeretlen (illetve ha nem fontos, ki az), a mindennapi nyelvben rendszerint többes szám 3. személybe tesszük az igét, pl.: 

 

      Ezt így nem mondják. 
      Elzárták a csapot. 

 

A szenvedő szerkezetű latin mondatokat a fordítók általában kezdettől fogva a szenvedő forma meghagyásával tették át magyarra. Már az Ómagyar Mária-siralomban is szerepel: „keserüen kinzatul, / vos szëgekkel veretül”. Ha nem lett volna meg rá az eszköz, nem tudták volna így fordítani. A -tatik/-tetik tősgyökeres magyar toldalék: a -tat/-tet műveltető képzőből és az alanyra való irányulást kifejező -ik ragból tevődik össze. Annak kifejezésére való, hogy a cselekvést más végzi, de az alanyra irányul. (Az indoeurópaiak nem toldalékot, hanem segédigés szerkezetet használnak erre a célra.) Latin és német hatásra azonban túlságosan elharapózott a szenvedő szerkesztés. Ezért tanították évtizedeken keresztül ezt a rigmust: „Tatik-tetik a magyarban nem használtatik”. A hadjárat túl jól sike­rült. Szinte teljesen kiveszett a -tatik/-tetik. Pedig időnként szükség volna rá. A hivatalos és jogi nyelv nem enged meg olyan pontat­lanságot, mint a határozatlan alanynak többes szám harmadik személlyel való kifejezése, mert esetleg félreérthető. Fordításban sokszor azt sem tudni, első vagy harmadik személyű, egy vagy több-e a cselekvő.


Mivel nem merték használni a -tatik, -tetik-et, elszaporodtak a pótmegoldások, amelyek – sajnos – mind rosszabbak, mert másra valók. 

 

 

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONADT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu