NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan néve

A határozatlan névelő használata – hasonlóan a határozott névelőéhez – folyamatosan bővült, részben német hatásra, de még mindig szűkebb és némileg más a szerepe, mint a latin vagy germán nyelvekben.
A németben névszói-igei állítmány esetén, ha a névszó főnév, kötelező valamilyen névelő, ha melléknév, akkor nincs névelő, mert a melléknévnek nem lehet névelője. Pl. Karl ist der Professor. (Károly a professzor.) Karl ist ein Professor. (Károly professzor.) Karl ist klug. (Károly okos.)
A magyarban a főnév és a melléknév közt nincs ekkora különbség. A névelőhasználatot más szempontok határozzák meg. A névszói állítmány háromféle lehet: minősítő, besoroló és azonosító.
Azonosításkor határozott névelőt használunk (kivéve, ha tulajdonnév az azonosító): Nagy János az igazgató. Az igazgató Nagy János. Ő Nagy János. Ez a házunk.
Ha minősítünk, nem teszünk semmilyen névelőt sem a melléknévi, sem a főnévi állítmány elé: Nagy János igazgató. Nagy János okos. A veréb madár. Gyakran hangzik el ilyen dicséret: • Te egy zseni vagy! Magyarosabb így: Zseni vagy!
(...)
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése"