NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan néve

A határozatlan névelő használata – hasonlóan a határozott névelőéhez – folyamatosan bővült, részben német hatásra, de még mindig szűkebb és némileg más a szerepe, mint a latin vagy germán nyelvekben.

A németben névszói-igei állítmány esetén, ha a névszó főnév, kötelező valamilyen névelő, ha melléknév, akkor nincs névelő, mert a melléknévnek nem lehet névelője. Pl. Karl ist der Professor. (Károly a professzor.) Karl ist ein Professor. (Károly professzor.) Karl ist klug. (Károly okos.)

A magyarban a főnév és a melléknév közt nincs ekkora különbség. A névelőhasználatot más szempontok határozzák meg. A névszói állítmány háromféle lehet: minősítő, besoroló és azonosító.

Azonosításkor határozott névelőt használunk (kivéve, ha tulajdonnév az azonosító): Nagy János az igazgató. Az igazgató Nagy János. Ő Nagy János. Ez a házunk.

Ha minősítünk, nem teszünk semmilyen névelőt sem a melléknévi, sem a főnévi állítmány elé: Nagy János igazgató. Nagy János okos. A veréb madár. Gyakran hangzik el ilyen dicséret: • Te egy zseni vagy! Magyarosabb így: Zseni vagy!

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya