NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a
A média nyelvhasználatának felhígulása, igénytelenné válása a stílusérzék megbomlásához vezet. Sokszor egyetlen műsoron belül is megfigyelhetjük, hogy a nyelvi eszközök nem illenek a szöveg műfajához, a beszédhelyzethez, sőt nemritkán egymásnak is ellentmondanak, kioltják egymást. A mesterkéltség, a hivatalos hangvételre és távolságtartásra való törekvés összekeveredik a nyegle, tréfásnak szánt fordulatokkal. Egy híradóban hangzott el a következő mondat:
• Amikor megszúrták, hanyatt zuhant.
hanyatt esett / elesett / összeesett
A hanyatt zuhan keresetten erős kifejezés.
• Mégse sáros a rendőrkapitány.
vétkes / bűnös / elmarasztalható
A sáros erősen lazanyelvi, tolvajnyelvi kifejezés.
• A férfi nagyon berúgott, nem emlékezett semmire; a puklija nem is fájt.
A berúg ige közönséges, a nagyon berúgott fokozás ráadásul felesleges; a pukli pedig német eredetű bizalmas szó, jelentése ’púp, dudor, duzzanat’. Megfelelő stílusban:
A férfi sokat ivott/ittas volt…; az ütés helyét sem fájlalta/érezte.
A közbeszédben, a politikusok, közéleti személyiségek nyilvános megszólalásaiban is találkozhatunk stíluszökkenőkkel:
• Segítséget kérünk a kormánytól, de nem csak kesben!
Arra céloznak, hogy nem pusztán pénzbeli segítséget kérnek majd.
• A gyilkos meglépett a börtönből.
• Kölcsönautóval akart lelépni egy német férfi.
A meglép, lelép helyett itt a megszökik a helyénvaló.
• Láttuk, hogy reagálnak a politikusok, ha tiltott helyen való bagózáson érik őket.
dohányzáson
A híradóban csak a dohányozni, cigarettázni, szivarozni, pipázni szavakat használhatjuk, még füstölni „sem illik”.
• Így a biciklisek le tudják majd rakni a bringájukat.
A bringa hírszövegben csak kerékpár, bicikli lehet.
A megdöbbenés, megütközés, elutasítás kifejezésére már szinte csak a kiveri a biztosítékot vagy a kiakad használatos:
• Gyurcsány Ferencre hét pontjáért még az MSZP frakciója is kiakadt.
• Kiakadt a sajtótól a cseh kormányfő.
Elfelejtették, hogy van több hagyományos kifejezés is erre: megdöbben, elhűl, elborzad, méltatlankodik, szörnyülködik, helytelenít, elítél, megró, szemére vet stb.
(...)
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
