Az amerikai stratégiai parancsnokság vezetője: Ukrajna „csak a bemelegítés” a „nagy” Kínával szemben

Vukics Ferenc elemzése

Az elmúlt években furcsa jelenségre lehettünk figyelmesek. A nyugati és az ukrán tábornoki kar a politikai vezetést megelőzve, vagy annak éppen aktuális álláspontját figyelmen kívül hagyva „nyilatkozik” a nemzetközi sajtónak. A demokráciákban azt tanultuk meg, hogy a magas rangú katonai vezetők „tudják a helyüket és a szerepüket” az államigazgatásban és maximum tudományos elemzésekben fejtik ki nézeteiket. Az ukrán tábornokok szomszédos országokban történő rendrakásról beszélnek, az amerikai és brit katonai vezetők pedig folyamatosan a NATO Oroszország és Kína elleni háborújáról nyilatkoznak.

A katonai vezetők megnyilatkozásai nyilvánvalóan az információs hadviselés részét jelentik.

A háború előtti hónapokban meglepődve figyeltünk fel Pavel Zsebrivszkij, a donecki polgári–katonai közigazgatás korábbi elnökének fenyegető nyilatkozatára, amikor egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy Magyarország szemtelen politikát folytat Ukrajna ellen, ami komoly aggodalmakat kelt, ezért a magyar vezetők tudtára kell adni, hogy Ukrajna megerősíti pozícióit Kárpátalján:

„A most hazatérő 128-as hegyivadász dandár megvédi Ukrajna határait és szükség esetén egymaga cafatokra veri a Magyar Honvédséget.”

Az ukrán katonai vezetés szerint nekik a „szerbek átnevelése”, Koszovó katonai megsegítése és a Transznisztria felszabadítása sem okoz gondot, és hogy ezekkel a harci tapasztalatokkal ők az EU-ba való belépés után a közös európai hadsereg alapját is tudják biztosítani.

A Hogyan romboljuk le a világ legnagyobb hadseregét? Trumpot is megpuccsolták volna... c. írásomban már beszéltem az amerikai mélyállam „woke” tábornokainak furcsa tevékenységéről, és arról, hogy a „progresszív nézetek” terjedése az országban és a hadseregben is az államiság végét jelenthetik.

A politizálás mélypontja 2021-ben érkezett el, amikor kiderült, hogy Milley titokban felvette a kapcsolatot kínai kommunista kollégájával a 2020-as elnökválasztás csúcspontján. Milley azt állította, hogy úgy véli, hogy saját főparancsnoka, Trump instabil.

Biztosítani kívánta a Népi Felszabadító Hadsereg rangos vezetőjét arról, hogy elhiszi a kínaiak minden olyan állítását, amely arról szól, hogy az amerikai elnök képes lenne megelőző csapást mérni Kínára. Milley saját beosztott tisztjeinek is megparancsolta, hogy először neki jelentsék, ha Trump bármilyen nukleáris akciót fontolgat Kína ellen.

Miután nyilvánosságra hozták ezeket a tényeket, Milleyt azonnal el kellett volna bocsátani. A törvény értelmében a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke csak tanácsadó tisztségviselő. A pozíció nem élvez műveleti parancsnoki jogkört.

Milley megsértette a parancsnoki láncot, amikor elbitorolt olyan szolgálati előjogokat, amelyeknek nem volt birtokában. Egy hadsereg sem létezhet sokáig, ha ikonikus vezetője szabadúszóként lép kapcsolatba az ellenséges vezetőkkel a főparancsnok tudta nélkül.

El tudjuk-e képzelni azt a felháborodást, amely akkor következne be, ha Milley ismét figyelmeztetné kínai kollégáját, hogy egy másik elnök, Joe Biden a saját véleménye szerint, kognitív gyengeségtől és korai szenilitástól szenved, ami arra kényszeríti Milleyt, hogy saját kezébe vegye a dolgokat? Az ilyen szabadúszó engedetlenség lett mára Milley öröksége.

Valójában néhányan a tábornoki kar nyugalmazott tagjai közül több mint négy éven keresztül szisztematikusan megsértették az Egységes Katonai Igazságszolgáltatási Kódexet, néha olyan mértékig, hogy egyfajta „puccspornófilm” szereplőinek tűntek.

A Washington Post egyik közleményében Paul Eaton, Antonio Taguba és Steven Anderson nyugalmazott tábornokok melodramatikusan és bizonyítékok nélkül figyelmeztették a nemzetet egy állítólag közelgő puccsra, ha 2024-ben ismét megválasztják főparancsnokukat, Donald Trumpot.

2020 augusztusában két nyugalmazott tiszt, John Nagl és Paul Yingling közleményt tett közzé, amelyben arra buzdították Milleyt, hogy egyszerűen távolítsa el Trumpot hivatalából, ha maga Milley úgy érezné, hogy egy vitatott választás után egy ilyen lépésre szükség van. Ez de facto felhívás volt egy lehetséges államcsínyre. De ez nem volt egyedi jelenség.

Korábban a civil Rosa Brooks, az Obama-korszak egykori Pentagon jogi tisztviselője lázító felhívást tett közzé a Foreign Policyben. Három lehetséges útról tárgyalt Donald Trump újonnan beiktatott elnök eltávolítására. Egyik alternatívája a katonai puccs volt. A teljes Trump-elnökség alatt a nyugalmazott négycsillagos tábornokok és admirálisok rutinszerűen valóságos nácinak, Mussolini-szerű figurának, gyalázatos hazudozónak, politikájában a náci haláltáborok építészeihez hasonlíthatónak mutatták be a főparancsnokukat.

Az egyik nyugalmazott admirális Trump leváltását szorgalmazta, „minél hamarabb, annál jobb”, mintha a rendszeresen megtartott választások nem lennének elegendőek erre.

Mark Milley tábornok a nyár elején figyelmeztette a West Point végzett hallgatóit, hogy az USA nagy valószínűséggel háborút fog vívni Oroszországgal és Kínával. A vezérkart irányító amerikai tábornok szerint a jelenlegi szabályokon alapuló nemzetközi rendet Oroszország és Kína fenyegeti a leginkább.

„Jelenleg, ebben a pillanatban alapvető változás megy végbe a háború jellegében” – mondta május 21-én Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke. „Jelenleg két globális hatalommal állunk szemben: Kínával és Oroszországgal, amelyek mindegyike jelentős katonai képességekkel rendelkezik, és mindkettő teljes mértékben meg akarja változtatni a jelenlegi szabályokon alapuló rendet.” – „Robottankokkal, hajókkal és repülőgépekkel fogtok harcolni… És ez a potenciál növekszik, nem csökken."

A tábornok emlékeztette a kadétokat, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziójának legfontosabb tanulsága az volt, hogy „a válasz nélkül hagyott agresszió csak felbátorítja az agresszort”.

Ami Kínát illeti, Milley rámutatott, hogy a kommunista rezsimnek „revizionista külpolitikája” van, és most „egy egyre növekvő képességű hadsereget” épít. Kína növekvő katonai képességeinek részleteit ismertette a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala márciusban közzétett éves fenyegetésértékelési jelentésében (pdf). Aggodalomra ad okot, hogy Kínában több száz új interkontinentális ballisztikus rakétasilót építenek.

Milley szerint nyugtalanító, hogy Kína az űrkapacitások fejlesztésére törekszik, hogy „semmivé akarja tenni az amerikai hadsereg információs előnyét”. A jelentés állítja, hogy a kommunista rezsim „új, pusztító és roncsolásmentes földi és űralapú műholdellenes fegyverek fejlesztésén dolgozik”.

John Aquilino az Egyesült Államok Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságának parancsnoka a május 17-i kongresszusi meghallgatásra készített nyilatkozatában (pdf) figyelmeztetett arra a veszélyre, amelyet Kína légierejének, haditengerészetének és rakétaerejének bővítése és modernizálása jelent. Kína várhatóan 420-ra növeli hadihajói számát 2025-re, és a parancsnok szerint a kommunista rezsim már jelenleg is a világ legnagyobb haditengerészetével büszkélkedhet. Kína olyan hiperszonikus rakétákat épít, amelyeket úgy terveztek, hogy elkerüljék az Egyesült Államok rakétavédelmét – tette hozzá.

Milley szerint a háború jellege a felhasznált fegyverek fajtáiban is megváltozott.

„A ma létező vagy a fejlődés előrehaladott szakaszában lévő különféle technológiák fejlettsége már most lehetővé teszi, hogy ezek kombinációival megváltoztassák a háború jellegét" – mondta.

„Robottankokkal, hajókkal és repülőgépekkel fog harcolni” – tette hozzá. „Tanúi lehettünk az egyre halálosabb fegyverek és a precíziós lőszerek forradalmának. Ami egykor az Egyesült Államok hadseregének kizárólagos képessége volt, az most a legtöbb nemzetállam rendelkezésére áll és készen áll hozzá a megszerzésükhöz szükséges pénz és akarat is.”

Milley szerint minden technológia anyja a mesterséges intelligencia (AI), amely „a legmélyebb változást eredményezi majd az emberiség történetében”.

Milley emlékeztette a kadétokat, hogy az Egyesült Államok veszít katonai jelentőségéből.

„Bármilyen túlerőben voltunk is mi az elmúlt 70 évben katonailag, ez az állapot gyorsan megszűnik” – mondta. „A kadétoknak fel kell készülniük a múltbéli tapasztalatoktól jelentősen eltérő jövőre” – hangsúlyozta Milley.

„Tehát röviden, a következő 20 vagy 25 év nem lesz olyan, mint az elmúlt 20 vagy 25” – mondta. „Globálisan nő a nacionalizmus és a tekintélyelvű kormányok befolyása, a regionális fegyverkezési versenyek, a megoldatlan területi követelések, az etnikai és felekezeti viták. Egyes országok arra törekednek, hogy visszatérjenek a 18. századi, befolyási övezetekkel rendelkező hatalmi egyensúly koncepciójához” – tette hozzá Milley, anélkül, hogy egyetlen országot is megnevezett volna.

Bármi is lesz az ukrajnai háború kimenetele, a nyugati országoknak fel kell készülniük egy „évtizedes csatára” Oroszországgal – mondta a nyár közepén a Guardiannek egy meg nem nevezett, magas rendfokozatú brit katonai vezető.

Az új brit vezérkari főnök szintén a nyáron azt nyilatkozta, hogy a briteknek egy Európában bevethető, Oroszországot legyőzni képes hadseregre van szükség.

„Mi vagyunk az a nemzedék, amelynek fel kell készítenie a hadsereget arra, hogy képes legyen egyszer ismét Európában harcolni. Nagy-Britanniának egy Európában bevethető, Oroszországot legyőzni képes hadseregre van szüksége.

A hadsereget a nyár óta vezető Sanders szerint az Ukrajna elleni orosz invázió rámutat annak szükségességére, hogy képesek legyenek „megvédeni az Egyesült Királyságot, továbbá képesek legyenek harcolni és megnyerni háborúkat a terepen”. A hadseregnek és a szövetségeseknek „képesnek kell lenniük arra, hogy (…) legyőzzék Oroszországot”.

A tábornok az üzenetben megjegyezte, hogy ő az első vezérkari főnök 1941 óta, aki egy olyan „szárazföldi háború árnyékában veszi át a hadsereg vezetését, amelyben egy nagyobb szárazföldi hatalom is részt vesz.

„Oroszország Ukrajna elleni inváziója hangsúlyossá teszi alapvető célunkat, amely az Egyesült Királyság védelme, és a képesség a harcra és háborúk megnyerésére a terepen, továbbá megerősíti annak követelményét, hogy képesek legyünk elrettenteni az orosz agressziót az erővel való fenyegetéssel” – fogalmazott.

„A világ megváltozott február 24. (az orosz invázió kezdete – a szerk.) óta, és jelenleg égető szükség van egy olyan hadsereg létrehozására, amely képes szövetségeseinkkel együtt harcolni, és legyőzni Oroszországot a csatában” – vélekedett.

Sanders célja, hogy

„felgyorsítsa a mozgósítást és a hadsereg modernizálását a NATO megerősítése érdekében, és megtagadja a lehetőséget Oroszországtól, hogy további területeket foglaljon el Európában (…), mi vagyunk az a nemzedék, amelynek fel kell készítenie a hadsereget arra, hogy képes legyen egyszer ismét Európában harcolni.”

Néhány hete Michael Gilday admirális kijelentette, hogy ha az amerikai haditengerészet nem kapja meg a megfelelő támogatást, és nem végzi el a szükséges feladatokat, akkor a szovjet haditengerészet sorsára juthat.

„A haditengerészetnek készen kell állnia, hogy még idén reagáljon egy lehetséges tajvani invázióra” – jelentette ki Michael Gilday admirális. Gilday szerint a haditengerészet készenlétének, és kiképzésének elsőbbséget kell élveznie az egész katonai szervezeten belül. Az admirális úgy fogalmazott, az elmúlt húsz évben a kínaiak végül minden ígéretüket korábban teljesítették be, mint ahogy azt előre bejelentették.

Gilday elmondta, hogy „Kína akár már idén vagy jövőre készen állhat arra, hogy elfoglalja Tajvant. Nem akarok riogatni, de nem tudom kizárni”.

Az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának vezetője sem köntörfalazott a múlt héten, amikor az Egyesült Államok és Kína közötti lehetséges jövőbeli konfliktusról beszélt. November 3-án a Naval Submarine League 2022 Annual Symposium & Industry Update rendezvényén

Charles A. Adm. Richard az oroszok ukrajnai invázióját "csak bemelegítés"-nek nevezte egy nagyobb globális konfliktushoz, hozzátéve, hogy "a nagy konfliktus közeleg... és nem fog sokáig tartani, amikor is olyan próbára tesznek minket, amilyenre már régóta nem volt példa."

A nagy konfliktus, amelyet Richard említett, természetesen egy lehetséges konfliktus Kínával.

Richard vezeti az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságát, az Egyesült Államok nukleáris fegyverzetének a potenciális ellenfelekkel szembeni elrettentő hatású alkalmazásáért felelős egyesített hadvezetési parancsnokságot. A múlt heti beszédében Richard azt mondta, hogy változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok biztosítani tudja a stratégiai védelmet.

"Elmondom önöknek, hogy a jelenlegi helyzet élénken megvilágítja, hogyan néz ki a nukleáris elrettentés, és hogyan állunk, vagy hogyan nem állunk ezzel" – mondta Richard a védelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott beszédében.

A Pentagon legújabb, októberben kiadott nemzetbiztonsági stratégiája Kínát "az elkövetkező évtizedek legkövetkezetesebb stratégiai versenytársaként" határozza meg. Megjegyzéseiben azonban Richard meglehetősen nyersen fogalmazott arról, hogy az Egyesült Államok hogyan tudná elrettenteni a Kínából érkező potenciális fenyegetéseket.

"Ahogy értékelem a Kínával szembeni elrettentésünk szintjét, a hajó lassan süllyed" – mondta Richard. "Lassan süllyed, de süllyed, mivel alapvetően gyorsabban telepítenek képességeket a terepre, mint mi.

Ahogy ezek a görbék tovább haladnak, nem számít, hogy mennyire jó a [műveleti tervünk], vagy mennyire jók a parancsnokaink, vagy mennyire jók az erőink – nem lesz belőlük elég. És ez egy nagyon rövid távú probléma."

Richard elmondta, hogy az Egyesült Államok még mindig határozott előnnyel rendelkezik a tengeralattjáró-flotta tekintetében, de azt is mondta, hogy az amerikai hadsereg elveszíti képességeit a fejlesztések dinamikája és fenntartás terén. "Régebben tudtuk, hogyan kell gyorsan cselekedni, de a hozzáértésüknek ezt a korábbi szinte művészi szintjét elvesztettük" – mondta Richard, megjegyezve, hogy több mint 60 évvel ezelőtt a légierő mindössze 33 hónap alatt tudta kifejleszteni az AGM-28-as cirkálórakétát.

Richard utalt a Pentagon olyan hatalmas programjainak késedelmére, mint például a Columbia-osztályú tengeralattjárók, a nagy hatótávolságú távolsági fegyverek (LRSO) és a B-21 Raider bombázó, és kijelentette:

"Vissza kell térnünk ahhoz, hogy ne arról beszéljünk, hogyan fogjuk enyhíteni a Columbia, a B-21 és az LRSO időben történő átadásának feltételezett esetleges kudarcát, hanem térjünk vissza ahhoz, ahogyan korábban kérdeztünk ebben a nemzetben, vagyis, hogy mibe fog ez kerülni? (...) ... Máskülönben Kína egyszerűen túl fog lépni rajtunk, és Oroszország sem megy sehová egyhamar."

Nem ez az első alkalom, hogy Richard ilyen egyértelműen leírja a Kínából érkező fenyegetést. 2021 augusztusában, amikor az alabamai Huntsville-ben megrendezett Space & Missile Defense Symposiumon beszélt, Richard azt mondta:

"Kína stratégiai kitörésének vagyunk tanúi. Nukleáris és hagyományos erőinek robbanásszerű növekedését és modernizációját csak lélegzetelállítónak nevezhetem. És őszintén szólva, ez a szó, hogy lélegzetelállító, talán nem is elég".

Az, hogy az amerikai nukleáris erők vezetője ilyen nyíltan beszél az USA-t fenyegető potenciális jövőbeli fenyegetésről, az mindenképpen szokatlan – és előrevetítő.