Czigány Edit: ANGLOMÁNIA – (4) Pénz, közlekedés
(4) Pénz, közlekedésEkkor még nem tértek át a 10-es számrendszerre. Volt font, shilling, penny, crone, angström stb. A címletek még változatosabbak, sokfélébbek voltak, na én azt a cselt találtam ki, hogy mindenhol nagy címlettel fizettem, ők adjanak vissza, ők ismerik jobban a pénzüket. Egyébként becsületesek voltak, nem vertek át soha.
Este otthon aztán kiraktam az öt kg ezüst-, és rézaprót. Osztályoztuk őket az asztalon, tanultam a rendszert.
A közlekedésben „Balra hajts!” volt a szabály. Nehéz volt a beidegződést átállítani. Egy idő után automatikussá, természetessé vált a járdáról lelépve, hogy merre kell nézni először.
De néha beütött a „kétely ménküje”, hogy most vajon melyik reflexem működik?
Egy idő után, az iskolatársak meghívására, bonyolult címeket is megtalált a botladozó külföldi.
A buszok bevárták a látótávolságon belül feléjük szaladót, nem indultak el.
Olyan is volt, hogy rendőrtől, a „bobby”-tól kértem eligazítást. Mivel hallotta, hogy akcentussal beszélek, egyszerűbb volt leállítani a forgalmat, karon fogni, és átkísérni az utca túloldalára, abba a metrómegállóba, amely után érdeklődtem. A bobbykat méret szerint alkalmazták. Bizonyos magasság alatt nem lehetett senki rendőr Angliában.
Következik
(5) Baby-sitterség
Előző részek:
