Czigány Edit: Párkapcsolat
A szexualitás központi szerve az agy. A többi testrész csak végrehajtó szerv. A winchester vezérlése alatt áll. Elhatározod, hogy oda mégy az ajtóhoz. Az agy kiadja a parancsot a lábadnak, szépen emelgeted és odalépkedsz.
Ugyanígy, kedves, izgató, simogató, becéző szavakkal ingerelheted az agyat.
Persze, csak ha őszintén így is érzel. A hazugságot egy nő hamarabb megérzi, mint három drogkereső kutya.
Az a férfi, aki nem beszél, lemondott a hódításról, a szexualitásról, a párzásról.
Aszexuális, ha tud róla, ha nem.
Azt várja, hogy helyette a másik képzelje el, találja ki a hódítás eszközeit.
Miért színesebbek a hímek az állatvilágban?
Miért járnak táncot? Miért énekelnek? Miért bukfenceznek?
Mert szeretnének megkapni valamit, amire egyedként, és a fajnak is szüksége van.
A nőstény ezt értékeli, saját esélyeihez méri, és a faj érdekében, eldönti, hogy milyen hangszínt, tollazatot, bukfencet fogad el.
Mindez színjáték, de nem hazugság. Vérre megy.
Az a férfi, aki beszél, ugyancsak kategóriákba sorolható.
1. A durva.
Nőstényt keresek, párzani akarok.
Ne ringasd magad hiú reményekben, sportból kereslek, rozoga én-tudatom erősítem hódításokkal.
2. A bizonytalan.
Vergődök a rózsaszínű és világoskék nőstények között. Mindkettő vonz, néha egyik se. Magam is jól elvagyok.
Nem tudom, hogy miért kereslek.
3. A szorongó.
Rád várok, szürke tollakkal a fák lombjai közt. Kinéztelek magamnak. Ha jelet küldesz, boldogan veszem, hogy helyettem kezdeményezel.
4. A bátor.
Színes tollakkal, tánccal, énekkel csak Neked játszom a lét színes színpadán. Tisztán közlöm, hogy közös örömökre kinéztelek, vonzódom hozzád.
Nincs sok variáció.
Kettő a négyzeten az négy.
1. Én-igen, Te-nem,
2. Te igen, Én nem,
3. Én nem, Te nem,
4. Én igen, Te igen.
A két utóbbi egyszerű eset, viszont az előző kettő kiváló adrenalinszint-növelő játszma.
Maga az Élet!
Bp. 2004.
