Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1324.

1324.

Nem születünk erőszakra való hajlammal, ezt

semmi sem bizonyítja, de sokan állandóan

ismételgetik, minek célja nyilvánvalóan,

hogy ne legyen, ki ellentmond, magatartással rest

ezt követni, hangolódjunk rá, nevelődjünk úgy,

mintha vadállatok lennénk, kik szelídítendők,

de ez megtévesztő, és lenne sok jobb teendőnk,

kimeríthetetlen legyen személyiségünk, kút,

ahonnan erőt, boldogságot nyerünk élethez,

s nem gyilkolás ügyes kivitelezésére

igyekvés köti le erőnket, mások vérére

pályázni, hullákon taposva jussunk kincsekhez.

Megfigyelni sem kell, mert magunkon tapasztaltuk,

hogy családunknak szerető gondoskodásával

nőttünk fel, nem találkoztunk annak ádázával,

s mi is így tesszük tovább, itt békés utat vallunk.

Az édes ölelés anyánk részéről elkísér,

az anyaöl melege mindennél fontosabb volt,

oda bújnánk később is, ha idő távolabb tolt,

nagy felnőttek lettünk, viszonyunk még sokat ígér.

Feltétlen együttműködést, teljesült elvárást

örömök közt éltünk át, legyen szó étkezésről,

játékról, gyermeki vágyról, esti mesélésről,

megszoktuk a kellemességekbe a bejárást.

Aztán fokozatosan hozzászoktunk felnőve,

hogy kell az erőfeszítés nemcsak betevőért,

de el kell fáradni alvásért, pihentetőért,

tüzet rakni, mihez fa kell, lágyuljon fém hőre.

S ne a szív keményedjen mások sikere láttán,

hanem az utánzás képességével kövessük

a jót, hitünket a gyarapodásba úgy vessük,

megvédjük vívmányainkat az erkölcsi vártán.

Kiálljunk magunkért, igazságos vallásunkért,

külső s belülre furakodott ellenség ellen,

s ha ördögi csábítás útján nyújtott a kellem,

ne nyerhessen megveszekedett ármány rajtunk tért.

Fel kell ismerni az apró, ártatlannak tűnő

jeleket, kis eltérítéseket bevált módtól,

gondolkodás és nyelv rontását káromló szótól,

mérgezett lelken, tájon legfeljebb száraz fű nő.

Jó védekezés a támadás, de ne egymásra,

hanem az ismeretlen ellen kell felvonulni

minden hadrafoghatónak, és jól megtanulni

leckét, hol bomlott, szakadt egység s milyen hatásra.

Így magunk erejéből győzhetünk nehézségen,

senkit nem kell elnyomni, megalázni a miatt,

hogy népet alkossunk, nemzetet, szép lányt, jó fiat,

megférjünk testben a földön, lélekben az égen.