Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1900)

Szándékos vagy nem szándékos mulasztás egyremegy,

ha eredménye siralmas állapot, mögötte

inkább tudatlanságot kell keresni, ha annak

forrását már elég jól feltártuk, beláthatón.

De az elfogadás még várat magára, sokak

fejébe nem fér be új szempontú magyarázat,

mert a régit elegendőnek, sőt szentnek látják,

általa nyert elméleti nyugalmat őriznek.

Múltba-látásról van szó, régóta megtörténik,

hogy a megelőzőt folytatóknak igazolni

kell jogosultságukat egyéb pályázók ellen,

birtokot s állami megbízatást illetően.

Hatalom és vagyon, mely utóbbi ma „csak” sok pénz,

mi velejár az állás fenntartásával, amit

felmenő ősök vívtak ki, és még mindig  csak a

felsőbb – idegenekkel teli – osztályról van szó.

Különösen az utóbbi évszázadokban, és

kiemelkedve közülük egy igen kiterjedt

család, egész Európában birtokot bírva,

Istentől rendelt rendet maguknak hasznosítva.

Hozzájuk képest is volt régebbi és hasonló

törekvése nem világi szervezet fejének,

világinak többiek fölé nőni, s mindennek

írásba, okiratba foglalt alapját később

jövők átalakították, meghamisították,

ha kellett, de az írás tiszteletét elérve,

hogy mai napig ragaszkodni lehessen hozzá,

és tanítva iskolákban, tömeg álljon mellé.

Csakhogy azokról szó sem esik, akik mint motort

üzemanyag, hajtották a folyamatokat és

műveltségi szinten biztosították uralmi

törekvések eszközét katonától fegyverig.

Ezzel még ma sem akarnak törődni történet-

fogyasztók, bár a szakemberek már igen, erős

megállapításokkal színvonalat tekintve,

s ebben épp a mi térségünk mindenkit megelőz

igen sokáig, s csak a történelmi közelmúlt

főhatalma tagadta el érdemét, népünket

méltatlanul rivális uralkodó családdal

azonosítva, és eltávolítva hazánkból.

Ezen kellene ma elgondolkodnia, akit

érdekel még a történelem, hogy a ránk osztott

szerephez semmi közünk, ha ott sem voltunk messze,

ahová nem emberek vándoroltak el innen,

hanem képességek általi életmód terjedt 

egyébként szét a világban megnyíló földrajzi,

éghajlati kedvező viszony betöltésére,

minek ideje persze nincsen meghatározva.

Mert ha tüzetesen megvizsgáljuk, esetünkben

többféle bizonyíték használható kezdeti

elsőbbségre, nyelv és kézművesség párhuzamos

eredményességére, életmód teljességre.

Ez volt itt a tudás népe, és életrajzát nem

harcias tevékenység jellemzi, hanem béke,

ideje felmutatnunk magunknak és másoknak,

ennél nincs nagyobb múltbeli hatalom és szentség.