Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1930)

Termékeny bizonytalanság[1] és feltöltő elmélkedés[2]

két magyar életelv, inkább gyakorlat, munkamenet

és lélektáplálás, megnyugvás megelégedés nélkül,

bármennyire kifáradástól visszafordulni tudás.

Ne hidd, hogy mindent tudsz már, ha eljutottál valameddig

a kutatott tárgy megismerésében, vagy csak úgy a világ

megítélésében, sőt vállald fel módszerként, hogy kétely

illeti bizonyosság látszatát, tévedést így kizársz.

Mert nem tévedhetsz akkor, ha csak feltevésként tekintesz

adódó javaslatodra, különösen a múltvizsgálat

terén, ahol rögtön jöhet újabb felfedezés, adat,

ahogy közölted a magad véleményét, eredményed.

De így van ez minden más esetben is, mert minden tudás

korábbira épül, módosítva újabb szempontok szerint,

amit az idő hoz, benne időszerű változással,

növekvő embertársszámmal, elméjüket egyesítve.

Ez külön-külön működő észről tudomásulvétel,

ők más eszköz és ötlet használatával jutnak tovább,

mint te, s ha támaszkodsz rájuk, nem zárkózol be magadba,

használod őket, te is többre juthatsz, jobbat építhetsz.

Miközben hajt a kíváncsiság, szinte pihenés nélkül

törsz a kitűzött cél elérésére, kezedből egyre

kicsúszik a megoldás, ha arra bővített változat

valószínűbb, viszont így egyre termékenyebbé válhatsz.

Ezenközben pedig magasabb fokozatba kapcsoltan

működsz, miközben neked is testi lét szolgál menedék

gyanánt a kifáradó lemerülés, elkedvedvetlenülés

ellen, ezért kell állapot-javítva visszaszolgálnod.

Lemondva minden gondolati késztetésről, feladat-

végzésről ésszel, belesimulni a természetesbe,

megengedni neki, amit épp megkövetel magának,

jelezve, ha valami fáj, egyenként javítgatva.

Jöjjön az álomszerű érzészuhatag, ébren, mégis

elengedve feszültséget, belelazulva pillanat

kitágulásába, miközben felizzik lélekkohó,

és ellát megnövekedett jótékony életerővel.

Máris megújultan veted magad a munkába, fordulsz

mások felé, hittel bizakodva vállalod hivatás 

követelményét, leszel a mindennapok során igen

jól teljesítő, és ember minden körülmények között. 

[1] László Gyula kutatási jelszava.

[2] Hamvas Béla kifejezése a „transzcendentális meditáció” helyett.