Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 644.

644.

A slágerek nemcsak dalok, hanem eszmék,

témák, kalandok: mindegyre csúcsra járnak,

nagy teljesítményt kívánnak, hősiesség,

szerelem, s éghajlat-változás jön tárgynak.

Látszatra csak kis dolgokkal találkozunk,

ami életünkben feljegyzésre való,

de nagy összefüggések részese vagyunk:

csillagok alatt járunk nappal is, hahó!

Éjszaka pedig megszemlélhetjük őket,

és visszakacsintgatnak ránk türelmesen,

kitartó változatlansággal, csak győzzük

számontartani őket szép csillaglesen.

Állandó alakzataik lassú tánccal

fordulnak az égbolton, jelezve nekünk

télben tavasz, nyárban ősz hű közeledtét:

öröklét szakaszai tárják életünk

összes mozzanatát elénk jóelőre,

tervezhetőre, jöttük elvárhatóan,

s a főszereplőket is onnan ismerjük,

tulajdonságuk, nevük nyilvánvalóan

őseinktől van átörökítve, szentek

névünnepét utólag kötve hozzájuk,

szinte minden nap tele velük a naptár,

határaink szerkesztését bízzuk rájuk.

Így jönnek le az égből hozzánk nap-mint-nap,

és lesznek alkotásunk részei, tudott

vagy gépies vállalással, rangot adva

mindnek, aki valaha e Földön futott.