Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 673.

673.

Nem sötétben tapogatódzunk az ember

eredetét illetően, hanem vallást

szeretnénk építeni belőle minden

korban, s nehéz kezelni a sok áthallást.

Mert ma a tudomány igen bonyolultan,

tömérdek adatot felhalmozva mutat

magyarázat igényű gondolat irányt,

de jobban szeretjük az egyszerű utat.

Elővenni régi, jól bevált kaptafát,

s ráhúzni végtelen tudás-horizontot,

hogy hit-erőnk válla tartson biztos eszmét,

eleve kizárjon minden kétely-pontot.

Mert megszoktuk a jót, az isteni ölet,

hová beültetett keresztény hagyomány,

s minden más felfogás kiegészítette,

ismeretlen volt az észen túli homály.

Ideje megnézni, az honnan származott,

az a szilárd talaj, üdvös bizonyosság,

milyen régiségből vette alapjait,

s termett kézenfekvő örökös okosság.

Mert ha túl kell lépni nehézégek fokán,

arra eszközt nem nyújthat az okozója,

mert el sem követné a bajt ismételve,

hogy kár árán jön haszna, ha tudna róla.

Így mi ma tudható, nehezen emésztett

istent játszók titokzatosság gyomrában,

előtérben a természet, nem az ember,

ki igazságára származása rávall.