Gyimóthy Gábor évvégi két verse egy csapásra: Kancellársors és Identitás

Kancellársors (ne legyünk igazságtalanok)

A kancellár levitézlik;

hőstetteit elmesélik,

s ha az nincsen, akkor pedig

bűneit szemére vetik.

Ez történik most majd Merz-cel,

uralma után pár perccel,

hű társai is széttépik

(történelem ilyen végig...).

Jót majd senki nem mond róla,

ezért jelentkezem szóra:

nyakkendőből nincs kevése

és nagyon jó az ízlése...!

Azt is megemlítem bátran 

– ahogy ezt én eddig láttam – 

(bár én kicsit szebben kötöm),  

a csomóit látni öröm...

Zollikerberg, 2025 XII. 28.

Identitás? – Azonosság!

Újra mondom, mert mondani

ezt ezerszer sem elég:

identitás a magyarba

be nem illő töltelék!

Azonosság ez magyarul,

s ha nem e szót használod,

hol a fészkes fenében van 

magyar azonosságod?!?!

E magyar azonosságról

papol minden hazafi,

ha identitásnak mondja,

akkor pont az nincs neki!

Kinek mondod szövegedet,

idegeneknek netán?

Ők is hallják, hogy teneked

identitásod van ám!

És az aztán szörnyen magyar!

És úgy hangsúlyozandó,

hogy arra semmiképpen sem

használható magyar szó?!?!

Betűszámra, szótagszámra,

jelentésre azonos.

Mért mondod hát idegenül,

magyarázd meg, kis okos!!!

Zollikerberg, 2025 XII. 27.