Miről szól a biblia? A Mélység Urának ügyködése (Molnár Kristóf hozzászólása)
Tisztelt Varga Domokos György!
Miről szól a biblia? című írásában ajánlotta a Miről szól a húsvét című cikkben bemutatott prédikációt.
Úgy gondolom, hogy a prédikáció azért olyan meghökkentő, mert felszínre hoz egy két évezredes hazugságot, melyen alapuló okfejtése egy nyilvánvalóan kifordított következtetésre jut. Amikor valaki joggal gyanakodhat, hogy hibás eredményt kapott, célszerű a kereteket felülvizsgálnia.
Mai kisgömböc világunk – mely létét erre a hazugságra alapozta – éppen kipukkanni készül, így időszerű beszélni erről. Ezzel a hazugsággal állítottak fejére mindent annak érdekében, hogy a lent felülre, a fent lentre kerülhessen, a Mélység Ura pedig végül mindenek feletti (globális) teljhatalomra törhessen. Meséinkből tudhatjuk, hogy a Teremtés törvénye szerint ez nem teljesedhet be, és amit a Teremtő nagy utánzója elural, az elpusztul a kezei között. Ezért is élünk ma ilyen egyre érdekesebb és veszélyesebb időket.
A nagy hazugság szerint Jézus Mennyei Atyja a zsidó Ószövetség Istene, ami egyszerűen nem igaz. Ezt ő maga nem is mondta soha sehol, és nem is olvasható ki az Újszövetségből. Ellenben a Hazugság Atyjáról szólt.
Mivel Jézus tanítását nem lehetett elhazudni, így odacsempészték Isten helyére Isten utánzóját. Mindezt azzal, hogy a zsidó Ószövetséget önkényesen hozzáfércelték az evangéliumhoz. Így lehetett a sötét erő aktuális kiválasztottjainak akkor éppen római birodalmát, majd annak utódait zökkenőmentesen tovább üzemeltetni. Egészen máig, amikor a sötét erő szolgái saját erejükben és uruk hatalmában elbizakodva leplezetlenül színre léptek.
Előtte az elhazudott Istennel való kapcsolatot intézményesítették és monopolizálták. Nem mellesleg színre léptettek egy Jehova 2.0-ás verziót is Allah néven. Majd az egészet megfejelték azzal, hogy egyenlőségjelet tettek a vallások közé, és a Gonosz ürességében való haladáshit ellenpontjának állították őket mint túlhaladott csökevényt. Akik a reformációval vissza akartak térni a forráshoz és saját Teremtőjük mitológiáját, életfáját festették templomaik mennyezeti kazettáira, őket még durvábban terelték a hamisság forrásához: kamatostul megkapták a nyakukba Mózest és Jehovát mint egy malomkövet, hogy na ezzel ússzatok árral szemben ha tudtok.
A Teremtéssel együttműködő utat járó népek mitológiájából ismerhetjük teremtéstörténetüket. A Teremtő előzmény nélkül, igéjének erejével teremtett, mint Arany Atyácska.
Egy másik történetben valaki egy már megteremtett világban lekerít egy kertet, hozott anyagból (sárból) embert gyúr, akibe saját lelkét leheli. Amikor az megszegi parancsát, dühös lesz rá és megátkozza. Ez bizony a Teremtés utánzatának története. Ezt idézi fel Frankenstein története is.
Mózes első és második könyvében is megjelenik a két nagyon különböző teremtéstörténet, mint arra nálam értőbbek már rámutattak. Az Ószövetség a továbbiakban a második történetet folytatja. Melyben egy sokszor El Shaddai-nak (pusztítónak) nevezett Isten saját kizárólagosságát hirdeti és parancsolja. Sárból gyúrt és az ő lelkét hordozó embere megöli testvérét. (Kegyelt fiaival gyilkoltatja kegyvesztett fiait: Káin és Ábel; Romulus és Remus; Róma és Judea egyazon történet.) Teremtményétől fiát kívánja áldozatul. A kánaánitákat állataikkal és növényeikkel együtt irtatja ki, azért, mert nem őt tisztelik Istenként. Mikor van szüksége ilyesmire a valódi Istennek? A nem valódi számára a Teremtés nem egységes: felsőbb- és alsóbbrendűekből áll. Csapásokat mér, csecsemőket gyilkol…
A prédikáció miatt megjegyzendő, hogy Pál fordulása is több rétegben értelmezhető történet. Nem evidencia Pál célja. Az egyén elméje az előzményekre épít. Olyan, mint egy tintával íródott radírozhatatlan szöveg, amihez csak hozzáírni lehet. Valóságmodelljének részei fontosabb szempontok mentén felülírhatók, de nem törölhetők. Ahonnan indult az egyén, az is ő marad, nem csak az, ahová jut.
Nem csoda, hogy a derék amerikai prédikátor a “zsidó – keresztény kultúrkör” című amerikai élményegyházi hamisság káprázatában csak a sárból gyúrt embert tartja embernek, mivel csak őt ismeri. Róla beszél, Jehova fiait és Pált idézgeti serényen. Nem sok esélyt ad magának megérteni Jézust és a megváltást.
Az igére teremtett és sárból gyúrt ember világa Jézus előtt elkeveredett egymással. A búzát és konkolyt csak a gazda választhatja szét. Mégpedig a második eljövetelkor.
Jézus a valódi Teremtővel kötendő új szövetséggel megváltotta a sárból gyúrt embert a Sátánnal kötött szövetsége alól. Az igére teremtett embert pedig megváltotta az alól, hogy küzdjön az utánzat ellen, ezzel megújítva szövetségét a Teremtőjével.
Aki megátkozott minket, az nem a Teremtő, hanem akit megtettünk helyette Istennek! Jézus nem lett átokká, hanem megváltást hozott, megváltott a Gonosztól.
Részemről így látom, szívből azonosulva elhunyt kiváló barátom, Molnár Géza bölcsességéből fakadó felismeréseivel. Vállalom az eretnekséget ebben a feje tetejére állított rendben, ahol a lent van fent, a fent pedig lent.
Áldott Húsvétot kívánok!
Tisztelettel:
Molnár Kristóf
