ÖSSZEFÜGGÉSEK (Deli Mihály verse)

ÖSSZEFÜGGÉSEK

Miért gondolunk bármit is az Istenről?

Mi ez a vágyakozás, félelem bennünk?

Mi ez a hitből ácsolt bunker, kalyiba?

Szent szövegek bútorozott statikája?

Mi ez az utca, város, világnyi fertály?

Mik ezek a távcsövek és mikroszkópok?

Mik ezek a lélekgyötrő látomások?

Mi ez a vonzódás, gyáva menekülés?

Mi ez a létfenntartó ösztön, indulat?

Mi ez a lágyan kesergető reménység?

Mi ez az üdvöt hajszoló igazodás?

Ki ez az Isten, aki csak hagyja mindezt?

– kiteregeti a lapot az ég alá

nem súg, vihart kelt, édes meleget / végül

egybekeveri a fényt a sötétséggel

A réseket imáinkkal betömi, a

szétszórt, lázadó lelkeket lesmirglizi

az értetlenségeket, jajongásokat

pogány verssorokat a szemétbe söpri

s összehajtja a kitöltött keresztrejtvényt

Merian: Mikrokozmosz és makrokozmosz (1618)

(A kép forrása: itt)