top of page

Sütő Gábor: Tudatunk védelme (12) NEVEZZÜK NEVÉN A TUDATROMBOLÁST(3/5)





A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet







Államterrorizmus és önprovokáció


A 2001 szeptember 11-i amerikai-izraeli gyalázatos önprovokáció óta a fegyveres államterrorizmus is jellemzi világunkat. A legtipikusabb példák rá az USA-nak Afganisztán, Irak, Szíria, Szerbia és más államok elleni fegyveres intervenciója. Nem marad el tőle hű szövetségese, Izrael Állam a szemita testvérnép, a palesztin nemzet ellen folytatott népirtó hadjáratával, s a geopolitikai környezete ellen folytatott agresszióival. A 9/11 első napjaiban, amikor a világ még elhitte az amerikai mesebeszédet, miszerint Bin Laden az afganisztáni hegyi barlangokból irányította e támadást, a nyugat-európaiak hangadói büszkén vállaltak szolidaritást „a megtámadott USA-val”, hirdetvén, hogy „Mi is amerikaiak vagyunk”! Most ismétlődik a történelem: Annalena Baerbock német külügyminiszter-asszony szolidaritásból Izraelbe látogatott és kijelentette: „Ezekben a szörnyű napokban mi, Németország népe önökkel vagyunk, együtt érzünk Önökkel, ezekben a napokban mindannyian izraeliek vagyunk!” Ő az a külügyminiszter-asszony, aki sötétzöldpárti, hazudott tanulmányairól, munkahelyéről, plagizált, adót csalt, s követeli, hogy a világ mondjon le mindenféle szénhidrogénről. Biztosak lehetünk benne, hogy minderről nem kérdezte meg, csak hivatkozott „Németország népére”, hiszen nemrég szavazói arcába vágta, nem érdekli, hogy mit gondolnak a németek, akkor is teljesíteni kell az Ukrajnának tett ígéreteket. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén pedig olyan beismerést tett az államterrorizmusról, amit eddig minden NATO-ország messze elkerült: „Oroszország ellen vívunk háborút, és nem egymás ellen”! Okozott is nem kis megdöbbentést. A német női politikusok – Angela Merkel, Ursula von der Leyen, Annalena Baerbock – a német nemzet szégyenei, professzionális nemzetközi politikai, és nem is közönséges, hanem kihívóan köztörvényes bűnözők. Az elnőiesedett külpolitika főszereplői, akik sikerrel valósítják meg az amerikai-zsidó háttérhatalom tervét Németország hetedízigleni megbüntetésére. A hajdani „Németország mindenek felett” jelszó helyett „Németország mindenek alatt” tényállást hoztak létre. Kiknek áll ez érdekében? – kérdezi ámulva a világ. Azoknak, akik el akarják hitetni vele, hogy nem a németek, hanem ők azok, akik mindenek felett állnak. Ezért „mindannyian izraeliek”.

Ahogy a 9/11 amerikai-izraeli önprovokációként történt, egyre több jele van, s a világsajtó komoly bizonyítékok felsorolásával szemlélteti is, hogy Közel-Keleten 2023. október 7. óta ugyancsak önprovokációval állunk szemben. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa nyíltan meg is vádolta Izraelt: „A Hamászt az izraeli kormány finanszírozta, hogy meggyengítse a Palesztin Hatóságot.” Hüledezhetünk, de külpolitikánk e nyilatkozatot azonnal megtámadta. Holott az önprovokátorok összetétele ezúttal sem más, csak a sorrend eltérő. Ideológiájukat Netanjahu miniszterelnök megfogalmazta egy sajtótájékoztatón: „Mi vagyunk a fény népe, ők a sötétség népe”. 

 

Hét évtized faji, emberellenes, izraeli agressziója viszont a sötétségre emlékezteti a világot, amely ennek okán egyre palesztinpártibbá válik. A sötétségben ugyan kisegítő szerepet játszhatott a Hamaszba beépített néhány ügynökük, amint később ez is ki fog derülni. A provokációs támadás izraeli előkészítését pedig az bizonyítja, hogy a kiépített izraeli légvédelmi „Vaskupola” a támadás előtt és után tökéletesen működött, ám a támadás napján ugyanúgy „csődöt mondott”, mint ahogy az amerikai légvédelem 9/11-én, holott mindkettő számtalanszor kipróbált, perceken belüli országos akcióra képes rendszer.

 

De ennél sokkal több leleplező részlet is ismertté vált már. Az önprovokáló államterrorizmus pedig, akárcsak 2001-ben, az ellenfelekkel szemben alkalmazott, jogosnak hazudott hivatkozási alap gyilkos fegyveres beavatkozásra. Különösen a nemzeti felszabadító mozgalmakkal szemben, mint a palesztin szervezetek, amelyek történelmi harcot folytatnak az izraeliek által megszállt hazájuk felszabadításáért. Izraelt Palesztina területen hozták létre 1948-ban, a kétállami megoldást előírva, de terjeszkedett, s már nyíltan vallja, egy önálló palesztin állam veszélyt jelentene számára. A világon egyedül Izrael ruházza fel önmagát vétójoggal más nemzetállam létrehozásával szemben. A világ viszont, az előzményeket ismerve, egyre inkább kiáll az önálló palesztin állam létrehozása mellett. Ez annyira nyilvánvaló történelmi szükségszerűség, hogy napjainkban államok sorozata, az ENSZ főtitkára, sőt Biden amerikai elnök is ezt tette.

 

Politikusaink nagy részétől ezúttal is csak az arab, illetve palesztin terrorizmus elítélést és a békekövetelést halljuk folyamatosan, s hangsúlyosan és érzelmesen, hogy Izraelnek van joga megvédeni önmagát, meg, hogy a terrorral nincs békekötés. E jelszavakká vált kifejezésekkel is az a baj, hogy nem nevezik nevén a dolgokat, s ezzel törlik a múltat, nem tájolnak be a mára, arról pedig „elfeledkeznek”, hogy a palesztinoknak történelmileg vitathatatlan joguk van önvédelemre. Az ENSZ Gázában vizsgálódó szakértői bizottsága szerint az izraeliek népirtást követnek el a Gázai övezetben, s ezt dokumentálta is. Guterres ENSZ-főtitkár közlése szerint a fegyveres összecsapásban mintegy százötven ENSZ-funkcionárius is életét vesztette. Sokatmondó, hogy ezért egy szóval nem vádolta a Hamaszt. A világ, így az ENSZ is, elismeri, hogy a Hamasz bejelentett eltörlése a föld színéről, amire az izraeliek feljogosítják önmagukat, nemcsak nem önvédelem, hanem a népirtás, emberiségellenes bűntett. Ám az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyugati vétó miatt nem volt képes határozatot elfogadni, amelyben betiltaná a bombázások beszüntetését. Az ENSZ Közgyűlése azonban tavaly októberben nyomban háborús bűnnek minősítette a gázai mészárlást, s azonnali fegyverszünetet követelt. 120 ország szavazott az állásfoglalás mellett, 45 tartózkodott, 14 volt ellene, köztük szégyenszemre Magyarország!

 

Nincs két egyforma helyzet, sem két egyforma állásfoglalás, de egyforma háttérszándékú szempont van. Ahol gyilkos agressziót hajtanak végre és győzelemnek nézhetnek elébe az izraeliek (Gaza), ott egyes politikusaink ellene szavaznak a tűzszünetnek, ahol meg bajban vannak (Ukrajna), ott elkötelezett harcosai a tűzszünetnek! Nos, a helyzettől elvonatkoztató egyforma háttérszándék elvtelen, s egyre zavaróbb. Közvéleményünk nem is osztja, de elvágjuk vele magunkat a világ nagy részétől is. Ezek láttán érthetetlen a sok vonatkozásban helyes és támogatandó külpolitikánknak a hangsúlyos, érzelmes és egyoldalú (mert viszonzatlan) kiállása hazai és nemzetközi fórumokon Izrael mellett, sőt még az Izraelt emiatt érő széleskörű nemzetközi bírálat ellen is. Hihetetlen, de hivatalos nyilatkozatként még azt is hallhattuk, hogy Izrael gázai műveletei törvényesek, sikere „globális érdek”, valamint hogy „Gázában azért ölik meg a terroristákat, hogy azok ne ölhessenek meg békés embereket.” A viszonzatlan, ám mégis feltétlen Izrael-pártiságunk függetlenné vált attól, hogy mi történik, „elvi” állásponttá csontosodott, ami beláthatatlan veszélyeket rejt magában.

 

Végül elgondolkodtató, hogy – helyesen – minden országgal jó együttműködésre törekszünk, de talán az egyedüli ország vagyunk, ahol törvényileg tilos a palesztinokkal való szolidaritási tüntetés. Ami tökéletesen rímel a magyarokat másodrendű állampolgárrá lefokozó antiszemitizmus elleni zéró tolerancia törvényesítésével. Nem vennék észre az illetékesek, hogy belpolitikánkban, külpolitikánkban ugyanolyan idegen elem a közéletünket mind zaklatóbban eluraló filoszemitizmus, mint az ukranizálásának, kínaizálásának és másoknak utat nyitó rendelkezések.

 

A sántító hasonlatok esetenként hasznosak, mert két különböző eset azonos lényegére mutatnak rá, mint a következő is. Amennyire természetellenes az EU-nak a tagállamait háttérbe szorító feltétlen szolidaritása a nem-ukrán ukrajnai kormánnyal, ami ellen a magyar kormány teljes joggal harcol, mégis ugyanezt a jelleget viseli kormányunk feltétlen szolidaritása Izraellel. A vélt, vagy akár valós pillanatnyi érdeket minden mástól elvonatkoztató történelemszemlélet nem ismeri el az egyik fél jogait, kiiktatja őket a történelemből, beláthatatlan károkat okoz önmagának, az érintett feleknek, sőt az emberiségnek. Akik a múltat törölve, a tömegtájékoztatásban naponként felelőtlenül terrorizmusnak minősítik az országokat megszállók elleni harcot, ezzel akarva-akaratlanul más történelmi események résztvevőit, 1956 hős harcosait is, eleve átminősítik terroristának. 1956-ban a magyarság is a megszállóik ellen kelt fel. Az egyiktől, a szovjetektől, sikerült is megszabadulnia. A másiktól, a nemzetidegen háttérhatalmi betolakodóktól azonban nem. Külfölddel összefogva, ők csalták el a rendszerváltást, ma pedig, ellenzéki jogaikkal visszaélve, hadakoznak ismét nemzetünk ellen. Itthon a kiépített mélyállami intézményeikre, az EU-ban és a világban pedig a nemzetközi szabadkőműves összefogásra támaszkodva. Eljárásuk ütközik nemcsak a magyarság, hanem az emberiség létérdekeivel is.

 

Más körülmények között ugyanezt tette/teszi Von der Leyen, az EU EB-elnök, aki egy kibucban tett „bátor” látogatásán fenntartás nélküli támogatásról biztosította Izraelt, az EU áldását adva ezzel a palesztin nép irtására, ahelyett, hogy a nemzetközi jog betartására szólítaná fel az emberi történelem legelvakultabb terroristáit. Clare Daly ír EP-képviselő ezért joggal nevezte őt „Frau Népirtónak." Marc Botenga belgiumi képviselő pedig így zárta ellene irányuló felszólalását: „Von Der Leyen asszony, ez az Európa az önök Európája, ez soha nem lesz a mi Európánk, harcolni fogunk ön ellen és a koalíciója ellen.Mindeközben az EU megjátssza az antiszemitát, holott tucatnyi külön megállapodást kötött Izraellel, pénzügyi, személyi, vallási és egyéb, esetenként nem is nyilvános megállapodás köti össze őket. Nehogy bárki is azt gondolja, hogy az EU azért nyújtott pénzügyi támogatást a Hamasznak, hogy felszámolhassa a palesztin területek izraeli megszállását, hanem annak előkészítéséhez, ami bekövetkezett, azaz hogy Izrael agressziónak kikiáltható megtámadásával ürügyet szolgáltasson neki újabb palesztin területek elfoglalására, a palesztin nép további irtására. S hogy mindezt fedezhessék a geopolitikai környezetükben, Európában és más helyeken antiszemitizmussal vádolnak mindenkit, ha nem támogatja őket. Ezzel is önmaguk ellen dolgoznak.

 

Az antiszemitizmusnak a palesztin-izraeli fegyveres összecsapás miatti erősödéséről sem lehet csak a mostani helyzetből kiindulva, azaz a történelem eltörlése, az okok megnevezése nélkül beszélni. Az okok, körülmények ismerete nélkül semmilyen jelenséget, így ezt sem lehet feltétel nélkül sem igenelni, sem tagadni. Izrael a Hamasszal folyó háborúja alatt is folytatja Szíria és más szomszédos országok bombázását, Irán provokálását, amiről a mi hírközlésünk folyamatosan hallgat. Ezzel párhuzamosan arról is, hogy Ukrajna folyamatosan támadja az azelőtt is bombázott oroszok lakta önállósult területeket. 2023 utolsó napjaiban betiltott nyugati kazettás bombákkal, kifejezetten civilek kiirtására vetette be rakétáit Belgorod ellen! Az ENSZ elítélte a támadást! A hazai hírközlés pedig folyamatosan olyan híreket közöl, hogy az oroszok támadják a polgári lakosságot, s hangulatkeltésként feltétlenül kiemelik, hogy mindig voltak gyermekáldozatok, akár igaz, akár nem. Azt is hirdetik, hogy az izraeliek hány Hamasz vezetőt likvidáltak, de egy szó sem esik a jelentős izraeli áldozatokról. E félretájékoztatást vajon politikailag korrekt, vagy inkorrekt eljárásnak vélik a közvéleményünkkel szemben?


Az államterrorizmus nyomása alatt az égvilágon senki nem emlékeztet arra sem, hogy az ukránok vezető politikusainkat és sok más külföldi személyt halállistára tették. Avagy a bucsai öldöklésre, amelyet nem győztek Oroszországra fogni mindaddig, amíg ki nem derült, hogy az is ukrán önprovokáció volt. Önmaguk bizonyították, amikor Oroszország, sőt a világsajtó kérésére sem adták ki a Bucsában megöltek listáját. Ezt követően a világban, így nálunk is, minden nagyhangú politikus, politológus és újságíró „elfeledkezett” az esetről. Akárcsak arról, hogy Clinton, Bush, Obama elnök szűk negyedévszázad alatt tucatnyi ország ellen követett el agressziót, mintegy tízmillió embert gyilkolt le. S nem volt nemzetközi jajveszékelés, tiltakozás. Még azon szervezetek és politikusok részéről sem, akiktől ez nemcsak elvárható lett volna, hanem kötelességük volt. Napjainkban viszont ugyancsak az USA által uszított Ukrajna és Izrael geopolitikai agressziói kapcsán hirtelen aktivizálódtak a vezető politikusok, az EU, a NATO, az ENSZ, de még a nemzetközinek mondott bíróságok is, és az áldozatokat marasztalják el.

 

Az államterrorizmus európai „eredménye” a súlyos helyzet, amire D. Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, az Egységes Oroszország párt elnöke mutatott rá: „Tartósan magas infláció és a gazdasági növekedés hiánya, az oroszországi energiaellátás és piacának teljes bojkottálása, ukránok tömegei, akik tétlenül kószálnak Európa utcáin, és akiknek a juttatásai magasabbak, mint az európaiak nyugdíja, degenerált politikusok, akik győzelemig tartó háborúról kiabálnak Ukrajna és Oroszország között.” Putyin elnök pedig az orosz szövetségi gyűlés előtt így jellemezte a Nyugatot: "Ugyanilyen szégyentelenül és hazug módon viselkedtek Jugoszlávia, Irak, Líbia és Szíria elpusztításakor. Soha nem lesznek képesek eltörölni ezt a szégyent. A becsület, a bizalom és a tisztesség fogalma semmit sem jelent számukra. A gyarmatosítás, a diktatúra és a hegemónia hosszú évszázadai alatt hozzászoktak ahhoz, hogy bármit megtehetnek. Hozzászoktak ahhoz, hogy leköpjék az egész világot."

 

E tendenciák miatt legfőbb ideje tudatosítani, hogy a NATO felvonulási terepévé válunk, ahogy a nálunk tartott, tavaly novemberi NATO-hadgyakorlat neve mutatja, „Alkalmazkodó Huszárok” (Adaptive Hussars).

 

Az alkalmazkodás kiterjed a sportra is. A sajátnak gondolt sportszerveink a magyar labdarúgó válogatottat „Marco Rossi válogatottjának” nevezik. Ámde az aranycsapat is magyar nemzeti válogatott volt, nem pedig Baróti Lajos válogatottja. Még visszataszítóbb, amikor illetékeseink készséggel mennek elébe, hogy ukrán és izraeli sportcsapatok Magyarországon játszák nemzetközi mérkőzéseiket, s jöhetnek a biztonsági embereik is. Milyen jogkör alapján és hogyan léphetnek fel Magyarországon bárkivel szemben? Ahogy 2006-ban, amikor Gyurcsányék azonosító jelzés nélküli, magyarul nem beszélő rendőrökkel verették szét az ünneplőket? Amíg Dani Neumann, volt izraeli válogatott labdarúgójuknak a vezetőik és tömegeik által osztott nézete uralkodik, még rosszabb lesz a sporthelyzetük is. Szerinte ugyanis „Gázában kivétel nélkül mindenki terrorista, kutyák gyermekei. Megrendítő csapást kell rájuk mérni, ki kell pusztítani őket, s véleményem szerint mindet meg kell ölni.” Ámiháj Élijáhu, a Netanjahu-kormány örökségvédelmi minisztere pedig a konfliktus kezdetén azt is kijelentette: atombombát dobunk a Gázai övezetre. Hasonló ukrajnai kijelentésekért és tettekért sem kell messze mennünk. Ahelyett, hogy olyan politikát folytatnának, amely biztosítja, hogy sportcsapataik a saját földrajzi környezetükben veszély nélkül játszhassanak. Az izraelieknek semmi keresnivalójuk nem volt a januári európai vízilabda bajnokságon sem, de ott voltak, palesztinellenes jelvényeket viselhettek. S ott volt Schwartz nevű bírójuk is, aki pimasz módon elcsalta a magyar női csapat meccsét a hollandok ellen. Ki ne tartaná a kikényszerített félelem jelének, amikor riporterünk erről csak annyit mondott, hogy „a bíró” túl szigorú volt velünk szemben, nemzeti sport hírportál pedig csak annyira merészkedett, hogy „Vitatható ítéletek után bukták el második mérkőzésüket női pólósaink az EB-n”.


Összefoglalva, az efféle nézetek tükröződnek sok európai, de egyes vezetőink politikájában is. A rendszeressé vált hasonló, elnézett, sőt ösztönzött európai és hazai szolgálatkész jelenségek sorozata nem alaptalanul kelti a faji megkülönböztetés gyanúját. Az izraeliek sportszerűtlen nyilatkozataikra, de népirtó eljárásukra sem kerülhetett volna sor, ha főleg a nyugati világ, de más országok egyes vezető politikusai nem bátorítják az izraeli és a nemzetidegen ukrajnai kormány háborús bűnös politikusait annak felelőtlen ismételgetésével, hogy joguk van az önvédelemre. Erdogán török elnök viszont tárgyilagosan kijelentette, hogy Izrael pont ugyanazt csinálja most, mint anno a náci Németország. Nyugat-Európában, az USA-ban és sok más országban pedig folyamatos palesztinpárti tüntetés zajlik. Az ENSZ is egyértelműen a palesztinok mellett foglalt állást. Izrael emberiesség ellenes cselekedetei dokumentáltak, feltártak a világ előtt és számon kérhetőek! Mi pedig mindezek elhallgatásával, félrekezelésével a saját kezünket kötjük meg.




Következik:

  

4/5 Az antiszemitizmusnak egyetlen oka van

5/5 Házunktáji irányelvek



 

Kapcsolódó cikkünk:





334 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK