NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

Divat lett minél erősebb kifejezéseket használni. Jellemző, hogy maga a durva, durván is divatszóvá vált. A k.rva, a sz.r és a még durvább szavak gátlástalan szerepeltetése nemcsak közönségessé, hanem egysíkúvá is teszi a beszédet. Számtalan szalonképes kifejezés van a kellemetlen minősítésére: rossz, ehetetlen, elvisel­hetetlen, ocsmány, undorító, borzasztó, rettenetes stb. Még az erős indulatot is le lehet vezetni durva kifejezések nélkül, választékosan. Gondoljunk eleink kacskaringós, ferdített-szépített szitkozódásaira, mint például: „Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát!”

A hatásvadász fogalmazás beemeli a durva és közönséges szavakat a választékos nyelvezetet igénylő szövegekbe is: • A villamossínek a Margit hídon már teljesen elrohadtak.

A rohad szó helyénvaló zöldségre vagy gyümölcsre vonatkoztatva, a sínek azonban csak rozsdásodhatnak.

• Dőlni fognak a röhögéstől!

nevetéstől

A röhög közönséges szó, eredetileg a ló hangadására vonatkozik.

• Az itt parkolók pofátlanul elfoglalták a mozgássérülteknek kijelölt helyet.

arcátlanul, szemtelenül, felháborító módon stb.

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában