top of page

Lopjuk el a Pentagont! (Vukics Ferenc jegyzete)





„Minden tolvaj arról álmodik, hogy tapsvihar közepette hagyja el a tetthelyet, miközben vakuk villognak a szemébe. Boldogan, nyugodtan, határozottan és szerelmesen. És legfőképp, minden gyanú felett.” – idézet a nagy pénzrablás c. filmből


Vannak bizonyos hírek, amelyek sehogy sem jutnak el az európai sajtóba. Szinte érthetetlen, hogy hol is lehet a fősodor „ingerküszöbe”. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szeptemberben azt nyilatkozta, hogy meg kell menteni a sajtószabadságot Európában, mert ez az Európai Unió egyik alapértéke, ami miatt külön jogszabályra van szükség a megóvásához.


"Szükségünk van jogilag kötelező erejű szabályokra, hogy jobban megvédhessük a médiát Európában, mert szinte minden tagállamban negatív tendenciákat látunk. Páneurópai probléma a médiára nehezedő politikai nyomás, illetve a gazdasági nehézségek. Sok gondot látunk a közmédiákban, nem tapasztalunk kellő átláthatóságot a médiatulajdonlás és a közpénzen történő reklámozás terén. Ezért döntöttünk úgy, hogy jogilag kötelező erejű szabályozással kezeljük a kérdést, amiről most kezdődnek a tárgyalások. A legproblémásabb területnek azt látjuk, hogy egyre szűkül a szabadság, az újságírói munkavégzés tere. Mindenekelőtt többet kellene tennünk azért, hogy megvédjük a médiát a politikai beavatkozástól, ezért a törvény egyik nagyon fontos eleme kimondja, hogy az államnak nem szabad beavatkoznia.”


Jómagam is negatív tendenciákat látok, de éppen Az Európai Bizottság és csatolt szervezetei részéről, valamint a hivatásos média egysíkú érdekérvényesítő képességétől tartok. Bizonyos hírekről „nem illik” beszélni, bizonyos hírekről pedig „illik” hazudni vagy mellébeszélni. A nemzetállamok korlátozása rendben van, de a „központi akarat” megint ügyesen ”kihagyja magát” a szabályozásból.

Valamilyen „oknál” fogva például azok a hírek teljesen kimaradnak a „szabad” európai sajtóból, amelyekből kiderül, hogy a „demokrácia fellegvárainak” számító országokban ugyanúgy dúl a korrupció, mint a „banánköztársaságokban”, csak „szofisztikáltabb” módon jelenik meg.

Másfél évvel ezelőtt A nagy nemzetközi lopótök c. írásomban már fejtegettem, hogy sokan úgy gondolják: a korrupció, a szürke és a feketegazdaság valami olyan dolog, amely a „társadalmilag és gazdaságilag kevésbé fejlett országok” jellemzője, és ami ellen csak a fejlett országok fejlett demokráciái és az azokat képviselő vezetők küzdenek hitelesen. Ennek az állításnak azonban nincs köze a valósághoz.

A fejlett országokra tekintve a korrupció csak azért tűnik kevésbé fontos problémának, mert ezekben az országokban ezeknek a folyamatoknak jóval nagyobb hagyományai, jobban kidolgozott módszertana, kommunikációs gyakorlata és nem utolsó sorban jobban kiépített hálózata van, mint tapasztalatlan, még csak oligarcha szinteken létező társaiknak.


Két héttel ezelőtt arról írtam, hogy az USA nemcsak az afganisztáni küldetés alatt, de Kabul bukása után is több mint 1 milliárd dollárt juttatott Afganisztánba, nulla elszámoltathatóság mellett.


A hírek szerint több amerikai ügynökség megtagadta az együttműködést a kormány legfőbb afganisztáni újjáépítési felügyelőszervével. Az amerikai kormány több mint 1,1 milliárd dollárnyi adófizetői pénzt áramoltatott Afganisztánba azóta, hogy a tálibok 2021 augusztusában átvették az ország irányítását. Mindez minimális felügyelet vagy elszámoltathatóság nélkül zajlott le – állította akkor a felügyeletéért felelős szervezet. Az afganisztáni újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő (SIGAR) új jelentése megállapította, hogy a 2008-as megalakulása óta először fordul elő, hogy a felügyelőszerv "nem tud teljes körű elszámolást nyújtani a kongresszusnak és az amerikai népnek az amerikai kormányzat ezen kiadásairól, mivel több amerikai kormányzati ügynökség nem működik együtt vele".

A legújabb hír, ami nem érdekli a főáramú médiát, az az, hogy a múlt héten az Amerikai Védelmi Minisztérium immáron az ötödik egymást követő pénzügyi ellenőrzésén is megbukott. A Pentagonnak sokadik nekifutásra is csak a mintegy 3,5 billió dolláros vagyonának a 39 százalékával sikerült elszámolnia.

Azon gondolkodom, hogy hogyan fogadná a világ közvéleménye, hogy ha a magyar államról derülne ez ki, és a nyilvánosság elé álló állami szerv vezetője olyan nyilatkozatot engedne meg magának, mint a DoD (Department of Defense) számvevője, Mike McCord:

"Nem mondanám, hogy megbuktunk. A folyamat fontos a számunkra, és ettől jobbak leszünk. De nem olyan gyorsan javulunk tőle, ahogyan szeretnénk".

A hír nem érte meglepetésként a Pentagon megfigyelőit. Elvégre az amerikai hadsereg az egyetlen olyan amerikai kormányzati ügynökség, amely még soha nem ment át átfogó pézügyi ellenőrzésen!

Ami azonban tényleg kivágta a biztosítékot, az az a tény volt, hogy a DoD szinte semmilyen előrelépést nem tett az idei könyvelésben: A 27 vizsgált terület közül csak hét kapott tiszta pénzügyi bizonyítványt, amit McCord úgy jellemzett, hogy "lényegében ugyanaz a kép, mint tavaly".

Tekintettel erre a könyvelési katasztrófára, nem meglepő, hogy a Pentagon szokása a rossz pénzügyi matematika. Ez különösen igaz a fegyverprogramok költségeinek becslésekor, és méginkább igaz egy kierőszakolt fegyveres konfliktus idején.

A Pentagon legújabb „bóvlija” az F-35-ös program, amely eddig 165 milliárd dollárral lépte túl az eredeti költségvetését (meglepő módon a hivatkozást e cikk írása közben eltüntették). De a túllépésekre számos egyéb példa is van: Ahogy Jim Inhofe szenátor (R-Okla) és Jack Reed (D-RI) 2020-ban írták, a haditengerészet legutóbbi nyolc hadihajójának mindegyikének vezető hajója legalább 10 százalékkal túllépte a költségvetést, ami több mint 8 milliárd dollár többletköltséget eredményezett.

A Kongresszusi Költségvetési Hivatal friss jelentése szerint hamarosan újabb jelentős túllépés várható. A haditengerészet a hajógyártás bővítését tervezi annak érdekében, hogy megőrizze előnyét Kínával szemben, különös tekintettel egy új támadó tengeralattjáróra és rombolókra. A Pentagon ennek a tervnek három változatát javasolta 2023 és 2052 között évi 27 milliárd dolláros átlagos költséggel, ami 10 százalékos ugrás a jelenlegi éves hajóépítési költségekhez képest.

A CBO szerint azonban ez nagymértékben alulbecsült összeg. A független ügynökség számításai szerint ennek a hajóépítési kezdeményezésnek az átlagos éves költsége több mint 31 milliárd dollár lesz, ami azt jelenti, hogy a haditengerészet 120 milliárd dollárral alulbecsüli a költségeket a program élettartama alatt.

Ahogy Mark Thompson, a Project on Government Oversight munkatársa nemrégiben megjegyezte, ezek a túllépések "nem lephetnek meg senkit, aki az elmúlt években figyelemmel kísérte a védelmi minisztérium beszerzéseit". "De azt sugallják, hogy a haditengerészet továbbra is képtelen, és megdöbbentő módon képtelen a dollárokat sorba rendezni" – írta Thompson.

Vajon sikerül-e a Pentagonnak a közeljövőben rendet tenni a pénzügyi háza táján? Ahogy a vicc is mondja: Igény az volna rá!

Törvényhozók egy kétpárti csoportja Bernie Sanders szenátor (I-Vt.) vezetésével tavaly olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely segíthetne ebben. A jogszabály a Pentagon minden olyan részlegének a költségvetését csökkentené egy százalékkal, amelyik megbukik az ellenőrzésen. Ez azt jelenti, hogy ha a javaslatot már ma elfogadták volna, akkor az ügynökség 27 ellenőrző részlegéből 20-nak a költségvetését csökkentenék.

Sajnos úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat körüli lendület elszállt, így a Pentagon „könyvelői” megtarthatták utolsó védelmi vonalaikat. McCord számvevő szerint a DoD reméli, hogy 2027-re végre sikerül teljesíteni az ellenőrzés követelményeit, mindössze 14 évvel azután, hogy az amerikai kormányzat minden más ügynöksége túllépett már ezen a mérföldkőn. Ez egybeeshet egy másik történelmi pillanattal is. Andrew Lautz, a Nemzeti Adófizetők Egyesületének munkatársa szerint "az 1 billió dolláros védelmi költségvetést öt évvel korábban [a CBO becsléseihez képest], 2027-ben érhetjük el".

Aki pedig éppen a világ megmentésén gondolkodik, annak csak jelezném, hogy az eddig „eltűnt”, vagy túlszámlázott pénzekből fel lehetett volna számolni a Földön az éhezést. Ettől függetlenül nem látjuk a harcos jogvédőket a hadiipari cégek székháza és a háborúpárti politikusok otthona előtt tüntetni.

Nekünk idehaza komoly „belső ellenzékünk” van. Talán érdemes lenne rájuk hallgatni. Keresztúry Tibor József Attila-díjas írónk szerint mi igazi tolvajok vagyunk:


„A magyar különösképp szeret ügyeskedni – ahogy itt a lopást hívják –, bármit talál, megmozgatja, s hogyha nincs odavarrva, leszögelve, leláncolva: elviszi. Ha semmi szüksége nincsen rá, akkor is.”


Ne legyünk kispályások! Felhőkarcolók helyett lopjuk el a Pentagont! Ha másoknak is sikerült, mi, az „ügyeskedők” is megcsinálhatjuk. Ha semmi szükségünk sincs rá, akkor is. A világ békésebb lesz tőle…

517 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page