Sütő Gábor: Tudatunk védelme (17) TISZTÁNLÁTÁST A ZAVAROS HELYZETBEN (4/8)

A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet

(4/8) Ismét a makacs politikai hibáról

A jelentéktelennek tűnő, de formailag, tartalmilag pontatlan, politikailag tudatromboló hibának minősítendő gyakorlat minduntig tartja magát, s annyira általánossá vált, hogy parancsoló a felszámolása. Nem igényel különösebb intézkedéseket, csak egy kis figyelmet és fegyelmet. Az Európai Unió és Brüsszel azonosításáról van szó. Politikusaink, politológusaink, újságíróink, közéleti személyiségeink, néha méltóságaink is folyamatosan „brüsszeleznek”, ahelyett, hogy megneveznék, kiről-miről van szó. Kisszerűnek tűnő, de történelempolitikai szempontból súlyos és makacsul izmosodó hiba, s kár lenne örökül hagyni az utókorra.

Semmi értelme, hogy kerülgessük az EU és vezetői megnevezését. Az ellenünk „az uniós jog megsértése miatt” indított kötelezettségszegési eljárásokat a szuverenitásvédelmi törvényünk vagy a gazdasági semlegesség ellen, nem a csökönyösen szidott belga főváros, hanem az EU indította. Mégis, a tizenharmadik nemzeti konzultáció valós hibákat felrovó tizenegy kérdésének mindegyike Brüsszelt hibáztatta, az igazi bűnös, az EU említésre sem került. A jelenleg folyamatban lévő tizennegyedik pedig ugyancsak tizenegy kérdése közül ötben ismét Brüsszelt hibáztatja, és még háromszor említi a belga fővárost. Más vitás kérdések kapcsán is folyik a brüsszelezés, még olyan fogalmazásban is, hogy mi vagyunk „Brüsszel ellenzéke”, ami teljes képtelenség.

Nem vagyunk naivak, tudjuk, az irodalomban elfogadott a szimbolizmus, de súlyos politikai kérdésekben, szándéktól függetlenül félrevezető az uniós maffia védelme, a bűnösök kímélése a közvélemény előtt. Akiket mellbe vág e tárgyszerűség, ellenérvelhetnek, mondván, hogy

régebben is emlegették Moszkvát, Washingtont és más fővárosokat. Igen, de egyrészt azok a fővárosok a saját országaikat jelképezték, míg az effajta brüsszelezés nem Belgiumot akarja jelenteni, hanem egy nemzetközi szervezetet.

Másrészt közvéleményünknek pontosan meg kell mondani, miről beszélünk, mi történik, s kik a szereplői a történéseknek, nem pedig óvakodva jelképesen hadakozni még olyan fontos okmányokban is, mint a nemzeti konzultáció kérdőívei. Harmadrészt,

az EU felső vezetői valóban eszelős, született bűnözők, beteges önmutogatók, akik mellőznek minden szimbólumot, nincsenek már olyan helyzetben sem, hogy legalább a látszatra adjanak.

Az EB vezetője, Leyen asszony több fórumon éles támadást intézett ellenünk, nem is titkolva, hogy a törvényesen és demokratikusan megválasztott magyar kormány megdöntésére törekszik. Weber, a Néppárt csoport vezetője, kijelentette „a 7-es cikkellyel egész Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem az egész ország ellen.” Máskor, túlozva, a Néppárt csoport nevében: „Az EPP mindig az első vonalban harcol, akár Tusk mellett Kaczyński ellen, akár Magyar Péter mellett Orbán Viktor ellen”. Nemrég pedig érzelmesen szónokolta: „Orbán úr, ön a múlt, Magyar Péter a jövő!"

Illetékes érintettjeink, testületeink nem veszik észre, nem egyszerű szóhasználati kérdésről van szó, hogy balgaság ez a makacs belgaság. Leyen és Weber sem Budapestről beszél, hanem kifejezetten az Orbán-kormányról és Magyarországról. S a Patrióták Európáért sem a belga fővárost akarja elfoglalni, hanem az EU-t. Ha miniszterelnökünknek volt bátorsága ezt kijelenteni, s az EU székhelyén, az apparátusa füle hallatára rámutatni a jelenlévő Leyen és Weber aljas eljárásaira, akkor a politikusainknak, politológusainknak, újságíróinknak, mindenkinek legyen annyi figyelme és mersze, hogy „brüsszelezés” helyett néven nevezzék a bírált szervezetet és vezetőit. Annál inkább, mivel

Leyen és Weber nemcsak mint az EU fő tisztségviselői állnak szemben velünk, hanem mint a mai Németország, s a nemzetellenes német willkommen kormánypolitika képviselői, hiszen mindketten németek, s ők e minőségükben is ellenfélként lépnek fel velünk szemben.

Nincs, ne legyen tehát kétely, a hazaáruló Manfred Weber, Ursula von der Leyen is, valamint új szövetségesük, az ugyancsak hazaáruló Magyar Péter, Dobrev Klára és környezeteik alkotta puccsisták teljes erővel támadják a magyar kormányt, helyzetbe akarják hozni Magyar Pétert, aki bármit végrehajt, amit kérnek tőle.

Nem állítjuk, hogy nálunk ma minden hibátlan, hogy mindig jól válogatjuk meg szövetségeseinket, de senki nem tagadhatja, hogy

a nemzeti érdekeinket, értékeinket, biztonságunkat védelmező, szuverenista Orbán-kormányt meg akarják buktatni, és bábfigurákból álló, irányítható kormányt akarnak a nyakunkra ültetni. Amivel, akár polgárháború árán is, más országokban pillanatnyilag is próbálkozik a háttérhatalom! 

Hiba is lenne takargatni, sok a tisztáznivaló magunk között is. Most csak azt említjük, hogy az egymástól is élesen elkülönülő legkülönbözőbb hazai és külföldi politikai ellenfelek lekommunistázása, lebolsevikozása, leninfiúzása az ésszerű érvelés, időszerű és tényszerű minősítésük helyett ugyancsak félrevezető és kártékony, s az ezt gyakorló politológusok, politikusok, közéleti személyiségek politikai önállótlanságára, színlelésére, vagy alkalmatlanságára utal. Ide soroljuk a közismert külföldi politikusok Sátánként, vagy Messiásként emlegetését, de a sűrűsödő „hálaistenezést” is, miközben nem kitapintható, hogy az egyházak, vagy a Vatikán, akár ez ellen, akár a béke melletti elkötelezettségének a hangoztatása mellett, történelempolitikai szellemben érzékelhető, hatékony lépéseket tenne a világbékéért.

A magyar-vatikáni kapcsolatok rendszeressé válása a legutóbbi 2-3 évben hihetetlenül fontos, de a világ számára láttatott eredményt még nem túl sokat hozott.

A Vatikántól jóval több várható el. Ugyanakkor Ferenc pápa és a magyar miniszterelnök december eleji újabb találkozása, a várt decemberi-januári világméretű változások reményében, talán ilyen sikert is szülhet. Ám itt is van „De!” A hihetetlenül felgyorsult nemzetközi küzdelemben a háttérben játszódó kamarilla-politikának késői és vajmi kevés hatása van. A látható eredményekért nyílt sisakban kell harcolni! Harcolni, nem pedig utólag osztozkodni a mások által küzdelmesen, áldozatokkal kivívott sikerekben.

Önmagában azonban a tény, hogy Ferenc pápa e zavaros időpontban Orbán Viktorral tartotta szükségnek a megbeszélést és nem Manfréd Weberrel, vagy Leyen asszonysággal, politikai jelentőségű utalás a világnak a mai helyzet, az előtérben lévő államférfiak értékeléséről, valamint a kiút keresésének irányáról.

 következik:

(5/8) Kanyarban ne előzzünk!

---

Kapcsolódó cikkeink:

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (17) TISZTÁNLÁTÁST A ZAVAROS HELYZETBEN (1/8)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (16) MÉG EGYSZER A TÉVES MINŐSÍTÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL (5/6)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (16) MÉG EGYSZER A TÉVES MINŐSÍTÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL (4/6)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (16) MÉG EGYSZER A TÉVES MINŐSÍTÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL (3/6)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (16) MÉG EGYSZER A TÉVES MINŐSÍTÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL (2/6)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (16) MÉG EGYSZER A TÉVES MINŐSÍTÉSEK, A KOMMUNISTÁZÁS CSAPDÁIRÓL (1/6)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (15) KIMOZDULÁS A TÖRTÉNELEMPOLITIKAI SZEMLÉLET IRÁNYÁBA (II.)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (15) KIMOZDULÁS A TÖRTÉNELEMPOLITIKAI SZEMLÉLET IRÁNYÁBA (I.)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (14) HAZAFIAK, TUDATOSABBAN SZÓLJUNK BELE SORSUNKBA! (II.)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (14) HAZAFIAK, TUDATOSABBAN SZÓLJUNK BELE SORSUNKBA! (I.)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (13) MIÉRT TŰNNEK EL A HATÁROK? – A JÚNIUS 9-i VÁLASZTÁSOK ELÉ (1.)

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (13) MIÉRT TŰNNEK EL A HATÁROK? – A JÚNIUS 9-i VÁLASZTÁSOK ELÉ (2.) Kivel legyünk határosak?

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (13) MIÉRT TŰNNEK EL A HATÁROK? – A JÚNIUS 9-i VÁLASZTÁSOK ELÉ (3.) NATO, EU ‒ velünk, vagy ellenünk?

• Sütő Gábor: Tudatunk védelme (13) MIÉRT TŰNNEK EL A HATÁROK? – A JÚNIUS 9-i VÁLASZTÁSOK ELÉ (4.) Már a csillagos ég sem határ