top of page

Vukics Ferenc: Amikor az utolsókból lesznek az elsők: a variánsok ellen legjobb lesz a kínai vakcina





Hónapokon keresztül hallgattuk, hogy milyen felelőtlenség az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által el nem fogadott „keleti vakcinák” alkalmazása. Már ekkor érezte az ember, hogy inkább politika van az orosz és a kínai oltóanyagok gyalázása mögött, mint megalapozott állítás.

A „nagy vakcinaháború” idején Falus András immunológus sietett cáfolni Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, mert kiállt a kínai vakcina hatékonysága mellett. Az ATV-nek nyilatkozó Falus András akkor azt mondta, hogy „több nagyon korrekt vizsgálat” eredménye szerint is körülbelül 30-40 százalékban nem alakul ki védettség a 60 év felettieknél a két Sinopharm-oltás után sem.

Aggódott a főpolgármester, az összes ellenzéki politikai háttérrel rendelkező szakértő, de még a nagyvállalatok vezetőit is bevonták a „bizonyítási eljárásba.”

Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a vállalat dolgozóinál elvégzett vizsgálatokra alapozva azt állította, hogy azok a Sinopharmmal oltott 60 felettiek, akiknek nincs antitestes védelmük, T-sejtes immunitással sem rendelkeznek.

Sarkadi Balázs, akadémikus, orvos-biológus a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy kutatást kellene indítani Magyarországon, hogy kiderüljön, a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen. Ha kiderül, hogy jelentős azoknak a pácienseknek a száma, akiknél nem hatékony, nem okoz védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyáj-immunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.

Ekkor szállt be a vitába Letoha Tamás kutatóorvos, aki a következőket mondta:


„Az immunválasznak két formája van: a sejtes és a humorális, azaz az ellenanyagokon alapuló. Ez a két immunválasz működhet önállóan, de egyes elemei szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A sejtes immunválasz nem ellenanyagokkal, hanem sejtekhez kötötten, közvetlenül védekezik az idegenként felismert kórokozók ellen; a fertőzött sejteket az úgynevezett T-sejtek pusztítják. A kórokozóval való találkozás után memória-T-sejtek maradnak fenn, megteremtve ezzel a kórokozóra specifikus sejtes immunmemóriát. A humorális, ellenanyagos immunitás viszont nem sejtekhez kötötten védekezik az idegenként felismert kórokozók ellen, hanem közvetve, a B-sejtek által termelt ellenanyagokkal vagy antitestekkel. Ezek az ellenanyagok felismerik és megkötik az idegen antigéneket, megjelölik azokat a falósejtek számára, amik elpusztítják a megjelölt sejteket.”


„A T- és B-sejtek együttesen, egymást kiegészítve védenek a vírusfertőzések ellen, de hogy milyen mértékben járul hozzá az egyik vagy a másik a védelemhez, az attól függ, hogy milyen mértékű a vírusfertőzés közvetlen sejtkárosító, úgynevezett citopátiás hatása. Például a direkten sejtkárosító vírusok elleni védelemhez különösen hatékony antitestválaszra van szükség, amely korlátozza a sejtkárosító hatású vírus célsejtekbe történő bejutását, ezzel szemben az alacsony vagy nem közvetlenül citopátiás vírusok ellen a szervezet leginkább a citotoxikus T-sejtekkel védekezik. A SARS-CoV-2-fertőzés ellen pont a sejtes immunitás játszik alapvető szerepet, ezt számos, embereken és állatokon végzett kísérlet kimutatta.”


Letoha több ilyet is felsorolt:

  • Volt olyan majmokon végzett kísérlet, ami azt mutatta, hogy miközben az antitestek szintje az optimálisnál alacsonyabb volt, a T-sejtek alapvető szerepet játszottak a fertőzés elleni védekezés szabályozásában.

  • Emberek esetében egy másik vizsgálat kimutatta, hogy a fertőzésen átesetteknél az ellenanyagok szintje hamar lecsökkent, de mind a B-, mind a T-sejtek szintjén jelentős immunmemória keletkezett.

  • De volt olyan vizsgálat is, ami kimondottan arra mutatott rá, hogy megvolt a sejtes immunitás olyanoknál is, akiknél nem volt detektálható antitest.

  • Egy friss kutatás szerint pedig a COVID-19-en átesettekben széleskörű és tartós immunitás alakul ki, ahol a hosszútávú immunvédelmet biztosító sejtes immunitás elsősorban a vírus tüskefehérjén túli részeit célozza.

„Az általánosan használt ellenanyagtesztek pedig javarészt a tüskefehérje-specifikus ellenanyagokat mérik, így a felsoroltak közül egyiket sem detektálják, így azok nem tükrözhetik a SARS-CoV-2 elleni immunitás gazdagságát és tartósságát. Addig, amíg tudományos közleményben nem igazolják, hogy a sejtes immunitás gazdag portfóliójának egyik eleme sem alakul ki azoknál, akiknél a tüskefehérje-specifikus ellenanyagok szintje nem detektálható, addig kijelenteni, hogy az elölt koronavírus alapú oltások haszontalanok, tudományos szempontból nem túl megalapozott. Főleg úgy, hogy a sokat szidott Sinopharm-vakcinával egyező technológiát fejlesztő francia Valneva, amely egyébként most lépett partnerségre a Pfizerrel a Lyme-kór elleni vakcina kifejlesztésére, tavasszal igen biztató adatokat publikált az elölt koronavírus alapú oltásuk hatékonyságáról. Ez a Sinopharmmal szinte egyező technológia pedig a fázis 2 tesztekben kiterjedt sejtes immunitást indukált nemcsak a tüskefehérje, de a vírusburok egyéb részei, így a membránfehérje és a nukleokapszid ellen is. A tüskefehérjén túlmutató immunitás pedig elsődleges fontosságú az újonnan felbukkanó tüskefehérje-variánsok elleni védelem biztosításához.”


Rusvai Miklós viszont ezt is másképp látta:


„Töredékszázalék esélye van annak, hogy valakinek, akit elölt vírusos vakcinával oltanak, egyszerre legyen alacsony az ellenanyagszintje, és egyszerre legyen meg nála a sejtes immunitás is. Az inaktivált vírusos vakcinák, amilyen a Sinopharm is, nem váltanak ki sejtes immunitást, sejtes immunitásra az mRNS-vakcinák és a vektorvakcinák esetében lehet hivatkozni, mert ezek behatolnak a sejtjeinkbe, és ott termeltetik meg a tüskefehérjét. Az inaktivált vírusos vakcina azonban „nem megy be” sejtekbe, emiatt a sejtek nem is kezdenek termelni tüskefehérjét, az immunrendszer arra azzal a tüskefehérje-mennyiséggel reagál, ami az inaktivált vírusos oltóanyagban benne van.”


Időközben végre megszületett egy átfogó kutatás a hazánkban használt vakcinák hatásosságáról. Az anyagot egy rangos nemzetközi szaklap, a Clinical Microbiology and Infection közölte. A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is megtalálható.

A vizsgálat az alábbi adatokat mutatta a kínai oltóanyag teljesítményéről a járvány harmadik hulláma során:


A sokat ostorozott Sinopharm túlteljesítette a gyártó által tavaly év végén megadott 79%-os hatékonyságot. A gyártó azt is közölte, hogy 60 év felettiek esetében az oltás hatásosságát még nem vizsgálták elégséges mértékben, és ez jól látható az adatokon is. A fertőzöttségi mutatókban és a halálozás elleni védelemben hasonlóan teljesít, mint a brit vakcina. A Falus András által beharangozott „több nagyon korrekt vizsgálat” eredménye nem köszönt vissza az adatokból (miszerint 30-40 százalékban nem alakul ki semmilyen védelem). A kínai oltóanyag kiválóan teljesített az mRNS oltások két veszélyeztetett korcsoportjában (45-54 és 55-64), ezért az adatok alapján elmondhatjuk, hogy egy 45-54 éves inkább válasszon kínait, mint Pfizert, és egy 55-65 éves pedig Moderna helyett kínait válasszon.

Ma Boldogkői Zsolt arról beszélt, hogy az új variáns ellen nagyobb védelmet nyújthat a kínai Sinopharm-vakcina. A molekuláris biológus szerint „a vektorvakcinákkal kapcsolatban azt lehet mondani, hogy ennek az előállítása hosszabb, mint az mRNS alapú vakcináké, 2-3 hónap alatt csinálják meg.

De hogyha egy olyan mutáció történik, ami elsősorban a tüskefehérjére korlátozódik, akkor az ezeket az inaktivált vakcinákat kevésbé érinti, tehát valószínű, hogy a relatív hatásossága a Sinopharm vakcinának jobb lesz, mint a Pfizeré.

Azt is elmondta, hogy ha igaza van, akkor az AstraZeneca vagy éppen a Szputnyik is jobb védelmet adhat az új variáns ellen, mint az eddigi kutatások alapján legjobbnak ítélt Moderna- és Pfizer-vakcinák.

A kutatók már két éve felhívták a figyelmet arra, hogy a tüskefehérjékre összpontosító új technológiák helyett a régebbi vagy az új sejtes immunitást erősítő eljárásokat kellene alkalmazni, mert azok nem „zavarják meg” a vírusok természetes evolúcióját.




 

Forrás:



Kapcsodó írások:



358 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page