top of page

Vukics Ferenc: Szivárognak a hivatalos válaszok a magyar médiából IV. – A hazai védőoltásokról





A cikksorozat előző elemének bevezetése (aki olvasta, nyugodtan ugorja át).

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal adatai szerint Magyarországon 42 000 orvos (képeztünk másik ötvenezret is, aki nem dolgozik idehaza), 1800 orvostudományi, 1400 gyógyszeripari, 1000 biológus és 850 orvos-műszaki tudományokkal foglalkozó kutató dolgozik alkalmazásban (itt is képeztünk további ötezret, aki elhagyta az országot).

Két éve tart a pandémia és ekkora tudományos kapacitás mellett eddig csak néhány kisebb tanulmány jelent meg a hazai szakemberek neve alatt a kor legfontosabb problémájával kapcsolatos kutatásokról.

Végre megjelent egy tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatja be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. A tanulmány szakmailag kifejezetten jó, csak a szokásos magyar lassúság jellemzi. Az adatok csak júniusig tartanak, így éppen az az időszak nincs már benne, amelytől fogva a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt. Így viszont a vakcinák összehasonlítása is csak korlátozottan tehető meg, hiszen sejthető, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek igazán megjelenni a különbségek a vakcinák teljesítményében.

Érdekes fejlemény, hogy közzétettek olyan adatokat, amelyekről eddig azt állították, hogy nem állnak rendelkezésre. Úgy gondolom, hogy érdemes folyamatosan nyomást gyakorolni a szakhatóságokra és az egészségügyi kormányzatra, mert, ha lassan is, de valami történik.

Az anyagot egy rangos nemzetközi szaklap, a Clinical Microbiology and Infection közölte. A kutatás a HUN-VE nevet kapta, ami a magyar vakcinahatékonyság angol rövidítése. A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is megtalálható, így szinte biztos, hogy az eredmények hivatalos állásfoglalásnak számítanak.

Eredmények az angol nyelvű anyagból:

„2021. január 22. és 2021. június 10. között 3 740 066 magyar személy kapott két adag BNT162b2-t (Pfizer-BioNTech), HB02-t (Sinopharm), Gam-COVID-Vacot (Sputnik-V), AZD1222-t (AstraZene-127) vagy m3-t. Moderna) vakcinák. A SARS-CoV2 fertőzés és a Covid-19-hez kapcsolódó halálozás előfordulási aránya 1,73-9,3/100 000 személynap, illetve 0,04-0,65/100 000 személynap volt a teljesen beoltott populációban.
„A becsült korrigált hatékonyság 68,7% (95% CI 67,2–70,1%) és 88,7% (95% CI: 86,6–90,4%) között változott a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben, illetve 87,8% (95% CI: 86,1–89,5%) között ) és 97,5% (95% CI: 95,6–98,6%) a Covid-19-hez kapcsolódó halálozás ellen, 100%-os hatékonysággal a 16–44 éves egyéneknél az összes vakcina esetében.”

Következtetések:

„Megfigyeléses vizsgálatunk kimutatta öt különböző vakcina magas vagy nagyon magas hatékonyságát a SARS-CoV-2 fertőzés és a Covid-19 okozta halálozás megelőzésében.”

Ha vannak tudományos állásfoglalások, akkor végre van mivel vitatkozni a szakembereknek. Eddig csak a „lapítás” taktikai elemét használták a hatóságok. Értékeljük a magyar ember végtelen türelmét.

Az eredmények szerint mind az öt, itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosított a harmadik hullám során és az Alfa variánssal szemben. A fertőzés ellen 68,7-88,7 százalékkal, míg a halálozás ellen 87,8-97,5 százalékkal védtek az oltások a kevésbé fertőző variáns ellen.

Elemezzük kicsit tovább az adatokat a számok megfordításával:

A beoltottak 31,3-11,3 százaléka az oltás ellenére megfertőződött és 12,2-2,5 pedig elhalálozott.

Nézzük az egyes oltóanyagokat egyenként! Olyan sokáig vártunk rájuk, hogy ha már itt vannak előttünk, akkor érdemes az adatokat alaposan végigbogarászni és a megfelelő következtetéseket levonni belőlük. A táblázatokat a magyar sajtó közölte, de lényeges elemzésre, úgy tűnik, egyetlen „hivatásos felforgatónak” sincs ideje. A pozitív előjelű érdekességeket kékkel, a negatív tendenciákat pirossal emeltem ki a táblázatokból.

Korábbi írásaimban már jeleztem, hogy a Pfizert a legtöbb nyugati kutatásban lényegesen alacsonyabb hatékonyságúnak találták, mint a Modernát. A későbbi Delta variáns elleni hatékonyságot vizsgáló mérések pedig már döntő különbségekről számolnak be a Moderna javára. A magyar adatoknál azonban jóval kisebb különbség mutatható ki, ami talán a „területi hatásokra” vezethetőek vissza.

Az első pillantásra látszik, hogy a sokat emlegetett 95%-os védelem nincs sehol.

A magyar adatokból következően a Pfizer jóval hatékonyabbnak mutatta be az oltóanyagát, mit ahogy az a terepen teljesített.

A mérésekből kitűnik, hogy a 45-54 éves korosztályban (a többi korosztályhoz képest) valami nagyon nincsen rendben a Pfizerrel.

Amíg a megelőző és az azt követő korosztályokban 100,0 és 92,7 a halálozás elleni védelem mértéke, addig ebben a korosztályban ez csak 84,2. Mivel a 65-74 éves korosztályban is jobb adatok vannak, mit az 55-64 éves korosztályban, ezért azt gondolom, hogy a 45-60 közötti korosztály jellemző problémáiban kell keresni a megoldást. Talán a korosztályban a szív és keringési rendellenességek magas száma és a Pfizer hatásmechanizmusa között lehet összefüggés. Gondolom senki sem fogja kivizsgálni.

Mindenesetre ebben a korosztályban és a legidősebbek között a Pfizer olyan rosszul teljesít a többiekhez képest, hogy a statisztikák alapján a 45-54 éves korosztálynak és a 85 évesnél idősebb honfitársainknak nem ajánlanám a Pfizert.

A Delta variáns esetén több új tanulmány az mRNS-alapú COVID-19 vakcinák oltóanyag-hatékonyságának csökkenéséről számoltak be. A Delta elleni VE alacsonyabb volt a 65 év felettieknél (59,6 %), mint a 18-64 éveseknél (85,5%) a Pfizer esetében.


Hivatkozás:



Itt is a vakcina túlértékelésére figyelhetünk fel, ha jóval kisebb arányú is a hivatalosan beharangozott hatásossághoz képest az eltérés, mint a Pfizernél. Itt is van egy komolyan veszélyeztetett korosztály: az 55-64 évesek. A halálozás elleni védelem 80,3. Ez igazán jellemző eltérés. A többi korosztályban mutatott jó teljesítményhez képest még figyelemre méltó a 65-75 évesek közötti viszonylag gyengének mondható eredmény, ami a Pfizernél jobb (91,1- 94,3). Itt is lehet összefüggés a Moderna hatásmechanizmusa és a korosztály jellemző betegségei között. Viszont nagyszerűen teljesített a 45-54 éves korosztályban és a legidősebb két korcsoportban.

Az adatok alapján azt tudom mondani, ha valaki mindenáron ragaszkodik a génkezelési eljárásokhoz, akkor 45-50 évesen és 75 év felett inkább a Modernát válassza.

Delta-variáns elleni VE értékek a 65 év felettieknél 84,8%, a 18-64 éveseknél 89,9%.


Hivatkozás:


A sokat szidott „keleti vakcina” volt az, amelyik a gyártó által megadott értékek szerint teljesített. A fertőzés elleni védelme magasabb volt a Pfizernél és valamivel alacsonyabb volt a Modernánál, de

a halálozás elleni védelemben magasan a többi előtt teljesített. Ezért is igazán érthetetlen, hogy miért is akadályozták Európában az alkalmazását.

Nagy valószínűséggel azért, mert tükröt tarthatott volna a nyugati vakcinák való képességei elé. A delta terjedésével csökkent a fertőzés elleni védelme (sokan fognak enyhébb lefolyású betegségben szenvedni), de a kórházak visszajelzése szerint szinte nem találni a súlyos betegek között Szputnyikkal beoltottat.

A hosszú távú mellékhatásokról itt sem sokat tudunk, de az adatok alapján az orosz hatóanyagot kellene ajánlani az egész országnak.

Szputnyik V vakcina hatékonysága 83 százalékos az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) delta variánsa ellen.


Hivatkozás:



Az AstraZeneca nagyon gyengén teljesített a fertőzés elleni védelemben, különösen az idősebb korosztályokban. Kijelenthetjük, hogy akiket ezzel az oltóanyaggal oltottak, be, azok érdemben nem tudnak hozzájárulni a nyájimmunitás kialakításához. Azokban az országokban, ahol ez még cél, ott ezzel ne oltsanak.

A 85 évesek felett különösen aggasztó a halálozás elleni védelem elégtelensége. Jól teljesített a 65-84 közötti korosztályokban. Itt is súlyos problémákat látunk a 45-54 évesek között.

A meglévő adatok alapján a brit oltóanyagot a 65-84 éves korosztály halálozás elleni védelmének növelése érdekében alkalmaznám. Árnyalja a képet, hogy a brit oltóanyag 92%-os hatékonyságú a delta variáns által okozott kórházi kezelések csökkentésében. Az enyhe tünetekkel járó fertőzéssel szemben a védőhatás ugyanakkor kissé alacsonyabb hatékonyságot mutat: 74% az alfa és 64% a delta variánssal szemben.

Az persze nehezen elképzelhető, hogy ha az Alfa variánssal szemben csak ennyire volt hatékony, akkor a megváltozott fehérje szerkezetű Delta ellen hatásosabb lenne.

Persze vannak kivételek: ha előre tudták, hogy a vírus melyik irányba fog mutálódni, vagy ők intézték a variáns megszületését.


Hivatkozás:



A sokat ostorozott Sinopharm túlteljesítette a gyártó által tavaly év végén megadott 79%-os hatékonyságot. A gyártó azt is közölte, hogy 60 év felettiek esetében az oltás hatásosságát még nem vizsgálták elégséges mértékben és ez jól látható az adatokon is. A fertőzöttségi mutatókban és a halálozás elleni védelemben hasonlóan teljesít, mit a brit vakcina.

Viszont a kínai oltóanyag kiválóan teljesített az mRNS oltások két veszélyes korcsoportjában, ezért az adatok alapján elmondhatjuk, hogy egy 45-54 éves inkább válasszon kínait, mint Pfizert, és egy 55-65 éves pedig Moderna helyett kínait válasszon. Az adatok alapján a Sinopharmot a 74 évesnél idősebb korosztályokban nem alkalmaznám.

A kínai oltás egy másik előnyéről ne feledkezzünk meg. Ez a legkönnyebben kezelhető oltóanyag. Normál hőmérsékleten tárolható, míg az mRNS oltások sokkal alacsonyabb hőmérsékletű tartási körülményeket kívánnak meg. A delta variáns elleni hatásosság kapcsán 59,0-79,3% közötti eredményeket jelentettek.


Az adatok természetesen megkésettek és hiányosak. Nekünk már a negyedik hullám kezdeti szakaszáról kellene adatokkal rendelkeznünk.

Ezekből a múltbeli adatokból csak azt láthatjuk, hogy bizony különbséget kellett volna tenni a korosztályok és a különféle betegségekben szenvedő emberek oltási eljárásaiban.

Ezt senki sem vizsgálta és gyanítom, hogy utólag sem fogja kutatni senki. A célzott vakcinázás gondolata, az előzetes egészségügyi felmérés szükségessége pedig triviálisnak tűnt már 2020 telén is minden amatőrnek.


Hivatkozás:


 

Kapcsodó írások:



760 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page