NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

Ige vagy melléknév a szabad?

• Az ellenzéki pártok szerint viszont fogadni se szabadott volna az orosz elnököt.

fogadni sem lett volna szabad

A szabad eredetileg melléknév, tehát csak jelző vagy névszói (névszói-igei) állítmány lehetne, pl. szabad madár; a választás szabad, szabadok vagyunk. Egy ideje − valószínűleg a kell hatására – igeszerűen is toldalékolódik: megkapja a mód- és időjeleket: szabadott, szabadjon, szabadna. Választékosabb azonban a régebbi, szabályos megoldás:

szabad volt, legyen szabad, szabad lenne/volna.

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok