Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

A nyelv használója egyben tulajdonosa is a nyelvnek. Ez azt jelenti, hogy felelős érte. Nemcsak azzal, hogy a jelenleg érvényes normákat betartja, hanem azzal is, hogy alkotó módon hozzájárul nyelvünknek saját törvényei szerint való fejlesztéséhez. Ilyen alkotó hozzájárulás az új fogalmak megnevezése. Egy időben a sportközvetítők sok sportszakszót találóan helyettesítettek magyar szóval – ezeket mostanában sajnos sokszor visszacserélik idegenre. A számítástechnikusok sok szakkifejezést ügyesen magyarítottak, sokat viszont meghagytak vagy rosszul fordítottak. Attól függ a siker, hogy annak, akihez először kerül a fogalom, van-e jó ötlete.

 

Elfogadhatók, sőt gazdagítják nyelvünket azok az idegen szavak, amelyek
      1. olyan fogalmat jelölnek, amelyre nincs magyar szó;
      2. hangzásban beleillenek a magyar nyelvbe.
Ilyen például a net (inter- előtag nélkül, hiszen más net nincs magyarul) és a mobil.

 
     Az olyan szavakat azonban, amelyek nem hangzanak jól magyarul, lehetőleg próbáljuk meg magyar szóval helyettesíteni! Nem szolgaian lefordítva az idegen szót, hanem alkotó módon, magyarul gondolkodva, a magyar nyelv rendszeréből kiindulva kell elnevezni a fogalmat. A nagy nyelvújítók ezt tették. Most is vannak jó és kevésbé jó ötletek, például a szomagyarito.hu honlapon, de a javaslatokat inkább csak játéknak tekintik. A számítógépes nyelv is adott jó és kevésbé jó magyarításokat.
     Attól is függ a siker, hogy a zavaró idegen szavakat felváltó új, magyar megfelelőket terjeszti-e a tömegtájékoztatás, a kereskedelem, illetve az adott szakma.

 

(...)

 

A teljes szöveg itt tölthető le.

 

(folytatása következik)

 

 

Előző részek:


1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése"
19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK.  Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu