NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétlést
Egyetlen dologban nagyon kényes az újságírás: a szóismétlések kerülésében. Gazdag szókincsünknek köszönhetően gyakran meg is engedhetjük magunknak azt a luxust, hogy ugyanazt a dolgot hol így, hol úgy nevezzük. Jó azonban tudni, hogy a rokon értelmű szavak ritkán azonos értelműek, ha más nem, használati körük, stílusértékük eltér.
Az ismétlés kényszeres kerülése miatt azonban nemcsak létező váltószavakat használnak, hanem idegen szavakat és mindenféle erőltetett körülírásokat. Nem elég, hogy a gyógyszernek van egy hagyományos (és jobban hangzó) másik neve: orvosság, ezeket még a patikaszer és a medicina szóval is váltogatják. (L. még: Idegen szavak váltószó gyanánt.)
A pápa második említéskor már a katolikus egyházfő, a rendőrök hol zsaruk, hol egyenruhások, a tűzoltókat lánglovagoknak, a kapust hálóőrnek keresztelték el. Az alkotmánybíróságot rendszeresen taláros testületként emlegetik – már nem is csak második előforduláskor. Az országgyűlés szó ritkán fordul elő, inkább a parlament szót használják, de a leggyakrabban tisztelt háznak emlegetik, pedig ez nem elnevezés, hanem megszólítás. Ha egy város történetesen folyóparton fekszik, akkor az Elba-parti / Körös-parti stb. város lesz.
• Nekünk a finn megoldás tökéletesen megfelelne. Északi nyelvrokonaink ugyanis szintén… tíz évre kötöttek megállapodást a Roszatom fűtőanyag-szállító cégével…
Mi köze egy gazdasági szerződéshez a nyelvrokonságnak? Ugyan kit zavarna, ha még egyszer előfordulna a finn szó? Az ismétlést egyébként nemcsak váltószóval lehet elkerülni, hanem fogalmazási ügyességgel is. Például így:
Nekünk a finnek megoldása tökéletesen megfelelne. Ők ugyanis szintén… tíz évre kötöttek megállapodást…
A teljes szöveg itt tölthető le.
(folytatása következik)
Előző részek:
2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok
3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés
4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók
5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó
6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat
7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)
8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya
9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése
10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése
11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben
12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó
13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"
14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák
15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás
16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok
17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)
21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy
23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?
24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"
25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés
26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok
27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok
28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok
29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs
30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak
31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás
32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés
33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában
34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság
35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"
36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás
37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések
38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!
39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése
